Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaly október óta a jellemzően a 250–255-ös sávban mozgó euró/forint keresztárfolyam március második hetében rakétaként elindult felfelé és 266,40-ig meg sem állt (figyelmen kívül hagyva a magyar kereskedési időn kívüli, még ennél is magasabb értékeket). A kötvénypiac természetesen követte a forintot, a tízéves állampapír hozama tavaly január óta nem látott magasságokba, néha a 7,2 százalékos szint fölé emelkedett (középáron). A hozamgörbe rövidebb végéből természetesen minden korábbi, akármilyen halvány kamatcsökkentési várakozás kiárazódott, sőt: a március eleji 6,3 százalékos szintről 7 százalékra ugró egyéves hozam alapján a piac 75–100 bázispontos kamatemeléssel számolt gyengébb pillanataiban. Az éven túli állampapírok teljesítményét mutató MAX e havi mélypontján közel másfél százalékos mínuszban volt.
A hét második fele szerencsére megmutatta, hogy nagyobb eséllyel egy korrekcióról volt szó, nem a piac széteséséről. A forint visszaerősödött 260 alá, a hozamgörbe nagyobb része péntek délutánra visszakerült 6,9 százalék alá. Amilyen hirtelen gyengült a piac korábban, ugyanolyan gyorsan erősödik most, volatilitás tehát van bőven, a kereskedők nagy örömére (vagy bánatára). Tapasztaltabbak szerint egyébként március hagyományosan volatilis hónap, ki tudja, miért.
A magyar piaci fejlemények egy, a feltörekvő piacok jelentős részét jellemző minipánik részei voltak, amit viszont valószínűleg részben a fejlett piaci hozamok közelmúltbeli emelkedése váltott ki. Az amerikai tízéves hozam például március második hetében a 4,8 százalékkal kacérkodott, ami a legmagasabb szint a Fed kamatemelési ciklusának kezdete, 2004 nyara óta. Részben „szimpátiából”, részben az ECB és a Bank of Japan szigorúbbá váló hangneme miatt az euró- és a jenhozamok is több hónapos csúcsra kerültek. Erre reagáltak a feltörekvő piaci eszközök árfolyameséssel. Leginkább a helyi devizákban denominált állampapírokat és a részvénypiacokat találta el az eladási hullám, szinte teljes joggal: ezek a piaci szegmensek teljesítettek a legerősebben január-februárban és elképesztő mennyiségű pénz áramlott ezen eszközökbe. A JP Morgan által számított index szerint a helyi devizában denominált feltörekvő piaci államkötvények közel 5 százalékot hoztak dollárban az év első két hónapjában, az MSCI Emerging Markets Free részvényindex pedig több mint 10 százalékot emelkedett.
A stratégiai típusú tőkebeáramlások a feltörekvő piaci kötvényekbe állítólag a tavalyi rekordütemhez képest is gyorsultak, feltörekvő részvényekbe pedig több pénz ment január-februárban, mint tavaly egész évben. Egyszerűen az történt, hogy az egyébként relatíve mérsékelt fejlett piaci hozamemelkedés korrekcióra késztette a legfeszítettebb, legzsúfoltabb piaci szegmenseket.
Azt, hogy nem a kockázattól való általános elfordulásról van szó a befektetők részéről, több dolog is mutatja. Egyrészt a kockázatos eszközök skálájának csak az előbb említett, egyben ennek a skálának a legtávolabbi szélén elhelyezkedő instrumentumokat érte pofon. Még a dolláralapú feltörekvő piaci kötvények is relatíve stabilak maradtak, a JP Morgan EMBIG index spreadje 190-ről mindössze 200 pont közelébe emelkedett az amerikai állampapírokhoz képest, ami bőven belefér a normális volatilitásba.
A vállalati kötvénypiacok, a jelzálogkötvények vagy a fejlett piaci swapspreadek szinte mozdulatlanok maradtak ebben az időszakban, csakúgy, mint a fejlett piaci részvények. Másodszor, még a fejlett piaci hosszú papírok hozamemelkedése mögött se volt lényeges változás a rövid távú kamatvárakozásokban. S végül, ami a legkézenfekvőbb, az olcsóbb szinteken elég hamar megjelentek ismét a vevők, sok piac már majdnem ugyanott van, mint a minipánik előtt.
Különösebb megnyugvásra persze nincs okunk. Először is, most világosan láthattuk, hogy – amint arról már például a jegybank is egy jó ideje beszél – a külső piaci környezet ha valamerre, akkor negatív irányba tud változni az elmúlt évek rendkívül kellemes klímája után. Másodszor, Magyarország kapta az egyik legnagyobb pofont ebben a körben és a visszaerősödés mértéke és sebessége is kisebb, mint máshol. A brazil, a török vagy a lengyel kötvénypiacok például már visszanyerték formájukat (bár a zloty nem). Nyilván nem véletlenül: ez az a pont, ahol a gazdasági fundamentumok bejönnek a képbe.
