Az előző heti dupla horog – a Fitch alacsonyabb minősítése a magyar államadósságra és a 2006-os forintállampapír-kibocsátási terv duplájára emelése – egészen a 7,20-as szint közelébe repítette a hozamgörbe 2 évnél hosszabb részét: a tízéves hozam idén még a tavaszi GM/Ford-affér idején se volt ilyen magasan. A forint ezzel párhuzamosan egyéves csúcsra, 256,30-ra emelkedett.
Aztán amint azt már kétszer láthattuk novemberben, ezeken a szinteken ismét megjelentek a vásárlók és a piac visszakorrigált. A 2 éves lejárattól gyakorlatilag lapos hozamgörbe visszakerült valamivel 7 százalék alá, az euró/forint keresztárfolyam pedig visszatért a 252–253-as sávba. Ha valamiben ez a visszaerősödés eltért a „mintától”, akkor az az, hogy most egyelőre csak igen szerény mértékben csökkentek a hozamok, a novemberi két hasonló epizód folyamán 30–40 pontot könnyedén visszajött a piac. Mindehhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy már jól érezhetően ünnepi üzemmódban mennek a dolgok, a befektetők aktivitása a hét második felében a nullához közelített (kivéve a pénzpiacot, ahol a fölös likviditásnak köszönhetően az éven belüli hozamok körülbelül 25-30 bázisponttal mentek lejjebb a hét folyamán, s az overnight kamat egészen 5,25–5,3 százalékig süllyedt).
Most már egy hónapja a 6,6–7,2 százalék közötti sávban pattognak ide-oda a hosszú hozamok, s úgy tűnik, egy darabig még maradhatunk is ebben a tartományban. A korábban a belföldi fundamentumokat hanyagoló külföldi befektetői réteg az őszi „hírterrornak”, az újabb és újabb negatív információknak köszönhetően most már többé-kevésbé képbe került, valamennyire már érti a fiskális politikából fakadó stabilitási kockázatokat, s ezek az aggodalmak tükröződnek az árfolyamokban is. A piac fájdalomküszöbe most már magasabb, egy Almunia-nyilatkozat vagy egy újabb Járai-dörgedelem már közel nem kelt akkora hatást, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt. Egyre több külföldi elemzőtől és befektetőtől lehet azt hallani, hogy a rossz hírek már beépültek az árakba. Ezen nyilván lehet vitatkozni, de a lényeg az, hogy 7 százalék fölött néhány piaci szereplő már vásárlási lehetőséget lát. Ezzel egybevág az az információdarabka is, hogy a londoni befektetési bankok szerint a magyar és most már a külföldi befektetési közösség is bőségesen alulsúlyozott pozícióban van.
A külső környezet szintén hozzájárul ahhoz, hogy a hozamok nem képesek magasabb szinteket elérni. A Fed múlt kedden ugyan újabb 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emelte irányadó kamatát, ennél azonban fontosabb, hogy változtatott a kommunikációján. Az amerikai jegybank már nem nevezi lazának a monetáris politikát, s ebből a piac azt a következtetést vonta le, hogy közel a kamatemelési ciklus vége. Ezzel párhuzamosan a fejlett részvénypiacok november-december folyamán 6-8 százalékot erősödtek, a feltörekvő piaci kötvényspread-ek ismét történelmi mélyponton vannak, vagyis a kockázati prémiumok változatlanul alacsonyak. A globális piacokat továbbra is inkább a hozamok motiválják és nem a kockázatok.
Összességében tehát stabilizálódni látszik a piac, de ez azért egy törékeny egyensúly, és a kockázati eloszlás továbbra is inkább a magasabb hozamok és a gyengébb forint irányába mutat. Az év hátralévő részében azonban a befektetők nagyobb részét más dolgok foglalják majd le, mint holmi hozamok és árfolyamok.
