Véget ért a leginkább lélektani okokra visszavezethető állampapír-piaci boom. Elhamarkodottság lenne azonban azt állítani, hogy a befektetők mostantól kezdve fundamentális alapon hozzák meg döntéseiket. Egyszerűen arról van szó, hogy minden lufi kipukkad egyszer, s a mostani állampapír-piacival is ez történt. Ilyenkor pedig villámgyorsan ellenkező irányba mozdul a piac. Akik eddig a hozamcsökkenési trend folytatódását, sőt felgyorsulását prognosztizálták, most, a fordulatot látva további hozamemelkedést jósolnak. A nemrég még további kamatcsökkentésekben bízók most azt találgatják, lesz-e a közeljövőben kamatemelés. Most tehát a hinta átbillent, így az önbeteljesítő jóslatok is ellenkező irányban működhetnek.
A hét elején még úgy tűnt, az előző heti hozamemelkedés után stabilizálódik a helyzet, a referenciahozamok még csökkenni is tudtak kissé. A másodpiaci szinttel egyezően alakult a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozama kedden, igaz, az 5,78 százalék (ez hatszázalékos belső megtérülési rátát jelent), húszpontos emelkedést takar az egy héttel korábbi eredményhez képest. Szerdán tovább folytatódott a kéthetes jegybanki betétben parkoló pénzmennyiség apadása. Mióta csak 6 százalék kamatot fizet a jegybank, a betétállomány egyharmadával csökkent. Igaz, a mostani 823 milliárd forintos érték sem kevés, de a jelenlegi piaci hangulat igen jó esélyt ad a további betétkivonásra.
A pesszimista hangulat okát keresve elmondható, hogy egyre inkább fókuszba került, vajon mikor vezetik be az eurót Magyarországon. A múlt héten – sőt, már korábban is – sok szó esett erről, s a hírek újabb csúszásokról szólnak. Most a kormányfő részéről is utalás történt arra – amit először a jegybank elnöke mondott ki világosan –, hogy nem tartható a 2010-es tervezett időpont, azaz most már csak azt kell (lehet) találgatni, vajon hány év lesz a késés. Természetesen állampapír-piaci szempontból ez igen fontos kérdés, hiszen korántsem mindegy, hogy a hosszabb lejáratú papírok közül melyik jár le már az uniós devizában, illetve hátralévő futamidejéből melyik papírnak mennyi esik bele a forinténál lényegesen alacsonyabb euró-hozamkörnyezetbe. Arról nem is beszélve, hogy a redenominálással az árfolyamkockázat is egy csapásra megszűnik majd, igaz, ennek most talán azért nincs még túlzott jelentősége, mert ezt a kockázatot még a legkorábbi dátumban gondolkodva is hosszú ideig viselniük kell a magyar állampapírok tulajdonosainak. Az euróbevezetés halasztása tehát hozamemelő hatású az állampapírpiacon, s a forintot is gyengíti. Ilyen körülmények között a konvergencia-játékosok száma csökken, újak nem jönnek, a régiek közül többen igyekeznek kiszállni, s ráadásul most még ezt – az elmúlt időszak hatalmas hozamcsökkenésének hála – nyereséggel megtehetik. Tehát ha nem is jött be, amire számítottak, más okokból ugyan, de profitot vihetnek haza, miért ülnének hát tovább papírjaikon, ha az eredeti ok már nem áll fenn.
Nem tett jót sem a forintnak, sem a hozamoknak – s végül is az összes többi problémának a végső oka e kérdéskörben keresendő – az államháztartás helyzetéről napvilágot látott legújabb információ, miszerint semmivel sem jobb a helyzet, mint azt a pesszimisták gondolták: idén is, jövőre is kiábrándító mértékű lesz a hiány, ami értelemszerűen növekvő állampapír-kibocsátást, azaz piaci kínálatot vonhat maga után. A költségvetés helyzetéről szóló szerdai hírekre az állampapírpiac 13–19 pontos hozamemelkedéssel reagált, tehát a lavina újabb lökést kapott. A csütörtöki kötvényaukciókra is ez nyomta rá a bélyegét, a tízéves 2016/C (új sorozat) 6,20 százalékos, az ötéves (2010/B) míg ennél egy ponttal alacsonyabb átlaghozammal kelt el. Reggel még 6,20 volt a legjobb vételi ajánlat a 2010/B-re a másodpiacon. Az aukción egységesen léptek fel a nagyobb szereplők, az összes (szám szerint 17) elfogadott ajánlatot évi 6,19 százalékos hozamszinten tették meg. Érdekes kérdés, mi indíthatta arra a kibocsátót, hogy ilyen körülmények között ötmilliárddal emelje a mennyiséget, hacsak az nem, hogy a közeljövőben még magasabb hozamszintre számít... Csütörtökön a piac ezeknél a futamidőknél is visszatért a hat százalék körüli szintekre, pénteken azonban ismét 6,2 százaléknál jártak a kötvényhozamok.
Ádám Zsigmond