Nem igazolódtak be azok félelmei, akik a kamatcsökkentéstől a forint tartós és drasztikus gyengülését várták. Bár elvileg sok tényező is hathatott volna a forint árfolyamára, olybá tűnik, leginkább a térség általános hangulata játssza e téren a főszerepet. Így, bár például politikai szempontból aligha volt unalmasnak nevezhető a múlt hét, a forint kurzusa alig mozgott. Az eurót végig 250 forint körül jegyezték, néha kissé alatta, néha pedig fölötte. Az állampapír-piaci helyzet pedig kifejezetten optimistának mondható, hiszen a hozamok csökkentek. Persze nem nagy mértékben és nem látványos ütemben, viszont szinte napról napra folyamatosan. (Bár a kötvényaukciós csütörtöki nap, mint gyakran megesik, ismét fordulatot jelentett e téren – hogy átmenetit vagy tartósat, az hamarosan kiderül.) A hozamesés az összes futamidőt jellemezte, ami pedig azt tanúsítja, hogy nem egyszerű portfólióátstrukturálás történt, hanem friss tőke támasztotta kereslet jelent meg a piacon. (Nyilvánvalóan ez, pontosabban a külföldi eredetű pénzbeáramlás fogta meg a forintot is.) Az okot és az okozatot már megint nem lehet ugyan világosan elkülöníteni, mindenesetre tény, hogy a forint árfolyama stabilizálódott, a piaci szereplők pedig újabb jegybanki kamatcsökkentésre számítanak, méghozzá egyre határozottabban. Teljesen logikus várakozásról van szó, hiszen jól tudjuk, a kamatcsökkentések egyik fékező ereje mostanság a bizonytalan forintárfolyam, illetve a forint hirtelen és nehezen kezelhető mértékű gyengülésétől való félelem. Ezek a félelmek már-már alaposnak is bizonyultak, hiszen az euró a legutóbbi kamatcsökkentés után nem sokkal felszaladt 255 forintig. Bármi is legyen az oka, a lényeg, hogy mára a forint visszaerősödött a 250 forintos lélektani határ környékére, ami joggal veti fel annak lehetőségét, hogy a jegybank ismét megpróbálkozik egy vágással. Persze negyed százalékpontnál nagyobb mértékre senki sem gondol, nem is lenne talán értelme, egyrészt az óvatosság miatt, másrészt azért sem, mert ahogy zsugorodik a kamatszint, logikusan úgy kell egyre kisebbeknek lenniük a változtatáskor alkalmazott lépésközöknek is. A negyed százalékpontos várakozás azonban egyre határozottabb méreteket ölt, elég ha arra gondolunk, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozama a múlt héten hajszálnyival volt csupán 7 százalék fölött. Ha a júniusi kamatvágás esélyeit latolgatjuk, mindenképpen érdemes egy pillantást vetni a kéthetes jegybanki betét állományára is, hiszen az alapkamat szabályozásával lehet ezt is a megfelelő mederben tartani. A korábbi hetek eredményével ellentétben most határozott állománynövekedés volt tapasztalható, miután a lejáró összeg több mint másfélszeresére rúgott az új elhelyezés. Ezzel ismét ezermilliárd forint fölötti összeg parkol ebben a konstrukcióban, ami újabb érv lehet a kamatcsökkentés mellett. A döntés napja ezúttal június 20-a lesz. Addig persze még bármi történhet, mindenesetre rendkívüli esemény és piaci fordulat hiányában több mint valószínű az újabb negyed százalékpontos vágás. Állampapír-piaci szempontból megnyugtató, hogy most a hosszú hátralévő futamidejű kötvények hozammozgása párhuzamos volt a rövidekével. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a hozamgörbe alakját a változások lényegében most nem érintették, másrészt azt, hogy a befektetők nem csak a soron következő kamatcsökkentésben bíznak, hanem az állampapírpiac hosszú távú stabilitásában is. Ugyanakkor hosszú papírból nagyobb kínálatot szemmel láthatóan nehezen visel el a piac, ez megmutatkozott a csütörtöki kötvényaukcióknál. Itt nem is annyira az eredmény, hanem az aukciót követő délutáni referenciahozamok jelzik a piac telítettségét: a tizenöt éves papír hozama egyik napról a másikra 10 ponttal kúszott feljebb, de az aznapi aukció maximális hozamát is hat ponttal haladta meg. A múlt hét kötvénypiaci eseményei között érdemes még említést tenni az FHB egy- és ötéves futamidejű papírjáról. Előbbi 7,16, utóbbi 7,23 százalékos átlaghozam mellett kelt el a hétfői aukción. Ebben talán az a legérdekesebb, hogy miközben az állampapír-piaci hozamgörbe inverz, ebben a kötvénypiaci szegmensben eszerint más piaci törvények működnek. Másképpen szólva: az amúgy igencsak összezsugorodott hozamfelár a futamidővel arányosan növekszik.
Ádám Zsigmond