Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A három héttel ezelőtti kamatvágás után a múlt hétfőn újabb 25 bázisponttal, 12 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A döntéssel ugyan nem, de annak mértékével sikerült meglepnie a testületnek a piacot. A forint látványos erősödése és a makrogazdasági mutatók javulása miatt ugyanis a befektetők számítottak az újabb mérséklésre, de annak időpontját és a vágás nagyságát nem ítélték meg egységesen, s a nagyobb mértékű várakozás már korábban beépült az árakba. A döntés után ennél kisebb mértékben csökkentek a hozamok a másodlagos állampapír-kereskedésben, mutatva, hogy a piac többet várt.
Az elemzőket megosztotta a lépés. Egyes vélemények szerint a 25 bázispont arra kevés volt, hogy megállítsa a forint látványos erősödését. Az MNB jelenleg csak követi a piaci eseményeket, és ennél nagyobb csökkentésre lett volna szükség ahhoz, hogy a jegybanki politika visszanyerje hitelét. A külföldi elemzők viszont inkább azt emelték ki, hogy a makrogazdasági mutatók még nem adnak alapot komolyabb változtatásokra, hiszen az infláció változatlanul gyorsul, és továbbra is gond a költségvetési hiány.
Abban viszont a legtöbben egyetértettek, hogy a következő időszakban jóval aktívabb lehet az MNB kamatpolitikája, és inkább apró lépésekkel lehet számolni az év hátralévő részében. Az év végére így is a jelenleginél egy-másfél százalékponttal alacsonyabb alapkamatot várnak a szakértők. Ettől a szcenáriótól csupán akkor tér majd el a jegybank, ha az euró árfolyama vészesen megközelíti az intervenciós sáv jelenleg 240 forint/eurónál lévő szélét. Ez előtt, feltehetően még a 245 forintos árfolyamnál, komolyabb kamatcsökkentésre lehetne számítani.
A bankközi devizapiacon egyelőre megtorpant a forinterősödés. Az euró nem süllyedt tartósan 247 forint alá, sőt a hét második felében már 247 és 249 forint között mozgott az árfolyama. A piac kiegyensúlyozott volt, a viszonylagos nyugalom talán annak is köszönhető, hogy a múlt héten megjelent makrogazdasági adatok, mint például az államháztartási hiány számai, nem tértek el jelentősen a piac által várt értékektől. Emellett a húsvéti ünnepek miatt számos nemzetközi pénzpiacon már pénteken sem volt kereskedés, ezért nálunk sem voltak igazán aktívak a külföldi befektetők. Az árfolyam így például arra sem reagált, hogy Járai Zsigmond jegybankelnök kijelentette, a csatlakozó országok közül jelenleg Magyarországnak a legrosszabbak a lehetőségei az euró bevezetésére.
Az állampapírpiacon a hétfői nagyobb hozamcsökkenést leszámítva szintén csendesen telt a kereskedés. A referenciahozamok többsége a hét második felében már felfelé mozdult, igaz, ez is csak néhány bázispontot jelentett. Az elmúlt napokban nagyobb csökkenés csupán a 3 hónapos futamidőt jellemezte, de ez a lejárat még így is valamivel 11 százalék feletti hozamszinttel forog. A mérséklődés elsősorban a keddi ÁKK-aukció látványos sikerének volt köszönhető, a több mint háromszoros túljegyzés mellett lezajlott árverésen lemaradt befektetők feltehetőleg a másodpiacon vásároltak az értékpapírból.
A bankközi forintpiacon magas kamatokkal indult az áprilisi banki tartalékolási periódus. Az overnight-kamatokra nem is kötöttek évi 12 százalék alatt üzletet, valószínűleg annak köszönhetően, hogy kedden a jegybank kéthetes tenderén a lejáró 150 milliárd forintot lényegesen meghaladó, 240 milliárd forintnyi betétet helyeztek el a bankok. A pénzkínálat így jelentősen csökkent a piacon.
