Erős bizonytalanságban telt a múlt hét a pénzpiacon. Az utóbbi időben betegeskedő lengyel zloty kurzusa ismét kapott egy lökést lefelé, s - állítólag ezzel összefüggésben - a forint árfolyama is meg-megcsuklott. A régiószemléletű befektetők ugyanis, látván, hogy az egyik ország devizája bizonytalankodik, gyorsan igyekeznek kiszállni a másik, szerintük hasonló országéból is, amíg még nem késő.
Erre a folyamatra jókora lapáttal még rá is tett, hogy Oroszországból is - amely ugyancsak a régióhoz tartozik, s több külföldi befektető még ma is egyfajta vezető szerepet tulajdonít neki - a külföldieknek szokatlan, igazi keleties jellegű hírek érkeztek. Egy újabb orosz válság lehetősége sejlett föl ugyanis annak kapcsán, hogy letartóztatták a Jukosz olajvállalat vezetőjét. Az orosz tőzsde ennek nyomán zuhanni kezdett, s a magyar börzét sem hagyták érintetlenül az események. Egy ilyen nagy izgalmat kiváltó hír rendszerint kisebb-nagyobb mértékben az értékpapírpiac minden szegmensére begyűrűzik, így az állampapírpiac sem maradhat kivétel - más kérdés, hogy itt természetesen korántsem okoz olyan mértékű veszteségeket, mint a részvények piacán. Aggodalomra okot adó hírek tehát voltak bőségesen, pozitív kicsengésűek - például egy jó makrogazdasági mutató - viszont nem, így érthető, hogy az állampapírpiac nem remekelt. (Jószerivel már el is felejtik lassan a piaci szereplők, milyen is a jó hír nyomán kialakuló eufória.) A jegybanki kamatcsökkentéshez fűződő, korábban is fokozatosan halványuló remények immár teljesen elvesztek, olyannyira, hogy a már-már veszélyessé váló forintgyengülést a jegybank alelnöke az esetleges kamatemelés lehetőségét felvetve próbálta meg megállítani. (Ezt hívják szaknyelven verbális intervenciónak, amikor is konkrétan semmi sem történik, csak egy hipotetikus helyzetre vonatkozó jövőbeli reakció kinyilatkoztatásával kívánják megakadályozni magának a szóban forgó helyzetnek a kialakulását. Ami, ha sikerül, értelemszerűen szükségtelenné teszi a kilátásba helyezett reakciót.)
A forint árfolyama reagált is, a gyengülés - akkor - megállt, korrekció következett, ami viszont nem tartott sokáig. Összességében azt mondhatjuk, a forint idegesen ingadozott a múlt héten.
Az állampapírpiacon is úrrá lett a bizonytalanság, ami a hozamok emelkedésében s a kereslet visszafogottságában nyilvánult meg. A referenciahozamok egy hét alatt 17-38 bázispontot emelkedtek, legintenzívebben a háromtól tíz évig terjedő futamidőknél. A három hónapos papír aukciós hozamszintje (9,43 százalék) egyre szorosabban zárkózik fel a kéthetes jegybanki betét kamatához, ami a kamatcsökkentés valószínűségének elhanyagolhatóvá válása miatt teljesen természetes. Pénteken azután újabb nagyszabású hozamemelkedés volt tapasztalható.
A kötvényaukciók tanulsága a múlt héten az volt, hogy - bár a benyújtott ajánlatok mennyiségét tekintve egyik sorozat sem volt a topon a vevőknél - a tízéves papírt ebben a helyzetben könnyebb volt eladni, mint az ötéveset. Ez tulajdonképpen jó jel olyan szempontból, hogy a hosszabb futamidejű papír preferenciája általában a hosszabb távú befektetői bizalmat jelzi. A kibocsátó a piaci helyzethez a kibocsátott mennyiség rugalmas változtatásával alkalmazkodott: a rövidebb papírból tízmilliárd forinttal csökkentette, a hosszabból viszont ugyanennyivel emelte a piacra dobott papírok volumenét. A beavatkozás hatására az ötéves papírnál az előző napi referenciahozamhoz képest alacsony, míg a tízévesnél relatíve magas hozamszint alakult ki. Délutánra a másodpiacon mindez korrigálódott: az ötéves papír hozama jelentős mértékben emelkedett (az aukcióshoz képest), míg a tízévesé alig.
A rossz hírek tömkelegével terhes jelenlegi helyzetben igen nagy merészség kell ahhoz, hogy valaki rövid távon a hozamok esésére spekuláljon. Így viszont hiányzik az a hajtóerő, amely nemegyszer megadja az indítást egy trendfordulóhoz. A 9,5 százalékos jegybanki alapkamat pedig elméletileg egyértelműen magas, de hiába, ha a külföldiek devizájuk tömeges forintra váltásával nem nyilvánítják ki, hogy osztják ezt a véleményt. Ezért erről az oldalról sem éri pozitív hatás a magyar állampapírok piacát.
Ádám Zsigmond