Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állampapírok egy részét a kibocsátó kifejezetten kisbefektetőknek (a lakosságnak) szánja, míg más papírokkal jellemzően a nagyobb (intézményi) befektetőket célozza meg. Az előbbi csoportba tartozik a postán árusított kincstári takarékjegy, valamint a jegyzés útján vásárolható kamatozó kincstárjegy, az utóbbiba pedig az aukció útján piacra dobott diszkontkincstárjegyek és államkötvények.
A befektetői csoportok elhatárolása persze nem ilyen merev: elvileg mind az elsődleges, mind a másodlagos piac mindkét befektetői kör számára nyitott (kivéve a kincstári takarékjegyet). Érdekes módon azonban - a diszkontkincstárjegyek kivételével, amelyeket viszonylagos egyszerűségük miatt az állampapír-forgalmazóknak rendszerint sikerül megkedveltetniük kisebb ügyfeleikkel is - a tapasztalatok szerint a papírok oroszlánrésze megmarad abban a körben, amelynek szánták. Ritkán fordul elő, hogy magánszemélyek hosszú lejáratú államkötvényeket vásároljanak a másodpiacon, miképpen az is, hogy intézmények kamatozó kincstárjegyet jegyezzenek.
Az utóbbi teljesen racionális magatartásnak tekinthető, mivel a lakosságnak szánt papírok kondíciói jellemzően lényegesen gyengébbek. A kisbefektetők idegenkedése a hosszú lejáratú papíroktól már bővebb magyarázatra szorul. Ők - minden, a papírok bármikori eladhatóságát hangoztató ismeretterjesztés ellenére - jellemzően végbefektetőkként viselkednek: csak akkor adják el papírjukat, ha pénzre van szükségük, az igen ritka, hogy piaci megfontolások alapján lecseréljék portfóliójukat.
Ebben szerepet játszhat, hogy kis tételben és piacismeret híján ez meglehetősen drága mulatság lenne, mert ilyen esetben a forgalmazók magas árréssel dolgoznak. Ha azonban valaki már a tízmillió forintos szintet megüti, nincs olyan nehéz dolga, különösen ha üzletkötés előtt érzékelteti a forgalmazóval, hogy nem most érkezett a hat húszassal (ez esetenként fontosabb tényező, mint az összeg nagysága).
Végbefektetői céllal azonban már néhány százezer forinttal is érdemesebb diszkontkincstárjegyet vagy államkötvényt vásárolni, mint a lakosságnak szánt egyszerű papírokat. A magasabb hozam ára, hogy jobban oda kell figyelni, hiszen az árak (hozamok) az egyes forgalmazóknál igen változatosak. Aki nem ismeri naprakészen a piacot, okosan teszi, ha először az árrés felől tájékozódik, az ugyanis sokkal állandóbb, mint maga az ár, s ahol alacsonyabb árréssel dolgoznak, statisztikailag ott jár jobban az ügyfél.
Á. Zs.
