Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/dollár viszonylatban az elmúlt hetek gyors dollárgyengülését most egy nyugodtabb hangulatú, elsősorban a profitrealizálási szándék által dominált hét követte. Ennek megfelelően az árfolyam a paritás közeli szintről lement egészen a 0,9700-0,9750-es sávba. A dollár/jent továbbra is a szűk sávban való kereskedés jellemzi, főleg miután a japán hatóságok a 119-es szintnél elég határozottan kijelölték az alsó határt, egy, a Fed és az ECB bevonásával végzett intervenció révén. A dollár/jen az elmúlt héten így 119,30 és 120,6 között mozgott. Összességében elmondható, hogy a még mindig bizonytalan piaci környezetben a befektetők igyekeznek kockázatvállalásuk mértékét a minimumra csökkenteni, s ezért jelentősebb pozíciókat egyik irányba se nagyon akarnak felvenni. A nagyobb befektetési bankok szerint ugyanakkor a dollár gyengülése mint alapvető téma továbbra is érvényes, s a befektetők óvatos viselkedése megfelelő alapját képezheti az amerikai deviza további értékvesztésének (amennyiben így nem képződnek túl nagy long euró pozíciók).
Az Egyesült Államokban semmi nem változott, ami valamilyen irányba eldönthette volna a „double dip" kontra gyorsulás vitát. Mint ismeretes, az elemzők jelenleg megosztottak abban a kérdésben, hogy az első negyedév frenetikus GDP-bővülése után vajon visszaesik recesszióba vagy ahhoz közeli állapotba az amerikai gazdaság, vagy éppen ellenkezőleg, egy kis szünet után újult erővel pörög fel a gazdaság motorja az év második felében. Az ipar elég egyértelműen felszálló ágban van, amint azt a júniusi ISM-index is megerősítette: a feldolgozóipari mutató 55,7-ről 56,2 pontra emelkedett. Továbbra sem világos azonban, hogy a készleteken kívül vajon a fogyasztás és a beruházás, vagyis a végső kereslet is képes lesz-e tartósan támogatni a növekedést. Nem sok jót sejtet, hogy a részvénypiacok a hét közepén többéves mélypontra jutottak, javarészt a vállalati menedzsmentek iránti bizalom megcsappanása miatt. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy 22 elsődleges állampapír-kereskedő közül 17 szerint november előtt nem lesz kamatemelés, 8 pedig csak jövőre várja az első szigorítást.
Nem változott lényegesen az európai helyzet piaci megítélése sem, a legfrissebb adatok változatlanul lassú, de biztos fellendülésről tanúskodnak. Júniusban az eurózóna feldolgozóipari PMI-indexe 51,5-ről 51,8, a szolgáltató PMI pedig 52,1-ről 52,9 pontra emelkedett, mindkét esetben megfelelve a várakozásoknak. Ami viszont változott, az a monetáris politikai döntéshozók helyzete. Egy-másfél hónappal ezelőtt elég egyértelműnek látszott, hogy az ECB kamatot emel, mégpedig hamarost, akár az első júliusi ülésén.
Ebbe az irányba mutattak a fellendülés várható erősödésére utaló adatok csakúgy, mint az inflációs várakozások emelkedését sejtető jelek is (bérek, inflációhoz kötött kamatozású kötvények hozama). A képlet most már közel sem ilyen egyszerű.
Inkább a szigorítás mellett szól ugyanis - az előbb említettek mellett -, hogy a maginfláció még mindig 2,6 százalék, s a fogyasztói árindex legutóbbi csökkenése szinte kizárólag bázishatásoknak tudható be. A növekedés várható gyorsulásával összhangban az M3 pénzmennyiségi mutató újfent kezd távolodni az amúgy is távol lévő referenciaértéktől, sőt, a privát szektornak nyújtott hitelállomány már huzamosabb ideje csökkenő dinamikája megint gyorsulni kezdett.
A másik oldalon viszont ott van az euró erősödése, ami, ha tartósnak bizonyul, feltétlenül kedvező hatással lesz az inflációra. Szigorítja a pénzügyi kondíciókat a részvénypiacok esése és a hitelspreadek emelkedése is. A piac, úgymond, elvégezte a szigorítást a bank helyett. Az ECB, megerősítvén, hogy egyelőre szintén eldöntetlennek látja a kérdést, csütörtöki ülésén nem nyúlt irányadó kamataihoz.
Japánban a hatóságok egyre határozottabban jelzik, hogy hol a határ a jen számára: valahol 119 körül. Egy hete a Bank of Japan, a Fed és az ECB egyszerre adtak el jent a nemzetközi devizapiacokon, elég tekintélyes mennyiségben. Ez már a jen elleni hetedik intervenció május 22. óta, s idén az első alkalom, hogy a három bank együtt lépett fel. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez nem a szó hagyományos értelmében vett összehangolt intervenció volt, mivel a másik két jegybank csak mint a BoJ ügynöke lépett fel, s japán forrásokból hajtotta végre az intervenciót. Ezzel együtt a piac vette a lapot, s már el is kezdődtek a spekulációk arról, hogy mikor jöhet az első igazi közös piaci fellépés. A találgatásoknak megfelelő táptalajt adott az IMF első emberének minapi nyilatkozata is: Horst Köhler szerint a dollárt nem szabad teljesen magára hagyni, s egy gyors, rendezetlen esés esetén összehangolt akcióval kell fellépniük a nemzeti hatóságoknak.
Gy. M.
