Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piac figyelme ismét visszatért az euró/dollár keresztárfolyamhoz: a korábban jobbára a dollár által mozgatott devizapár most a másik oldalról is lendületet kapott. A befektetők kedvenc témája változatlanul az amerikai deviza túlértékeltsége és strukturális korrekciójának kezdete, de az elmúlt héten már kedvező európai makrogazdasági adatok is hozzájárultak az euró erősödéséhez. Az árfolyam a hét közepére egészen 0,9370-ig ment fel, vagyis már közel van a legtöbb befektetési bank rövid távú célárfolyamához (az eurózóna első negyedéves GDP-jének csütörtöki publikálása okozott ugyan egy kis visszaesést). A dollár/jen ezzel párhuzamosan 124-125 között stabilizálódott, vagyis úgy tűnik, a japán hatóságok verbális és tényleges intervenciói sikeresen támasztották meg alulról az árfolyamot.
Bebizonyosodott, hogy az eurózóna gazdasági ciklusa a tavalyi utolsó negyedévben érte el mélypontját, s elindult a fellendülés. Az Eurostat első becslése szerint a GDP negyedéves szinten, nem annualizálva 0,2 százalékkal bővült. Ez a szám azonban nem vette még figyelembe a belga és a spanyol adatokat: a már ezeket is összesítő második becslés szinte biztosan 0,3 százalékra fog kijönni, ami teljesen megfelel a várakozásoknak. A most publikált GDP-komponensek szintén óvatossággal kezelendőek, de azt nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a lakossági fogyasztás stagnált, a beruházások és a készletek pedig negatív irányban befolyásolták a növekedést. A bővülés így egyelőre kizárólag a nettó exportnak köszönhető.
Ez eddig kizárólag a múltról szólt, így a devizaárfolyamokhoz igazából nem sok köze kellene, hogy legyen, de a jelek szerint a második negyedévben lendületesebbé válik a konjunktúra. A nemzeti üzleti bizalmi indexek pillanatnyi megingás után folytatják felfelé tartó trendjüket: legutóbb a német Ifo index lepte meg a piacot, amikor egy ponttal, 95,1-re emelkedett, de hasonlóan jót tett az eurózóna kilátásai értékelésének a francia, a belga és az olasz ipari bizalmi index. Különösen érdekes, hogy látszólag se a német, se az olasz indexre nem gyakoroltak negatív hatást a közelmúlt sztrájkjai. Meg kell azonban jegyezni, hogy az év elején egyszer már láttunk fenomenálisan emelkedő üzleti bizalmi indexeket, s ezek később nem jelentek meg a tényleges termelési adatokban.
A piac biztosan nem értékelné pozitívan az Európai Központi Bank korai, mondjuk már a nyáron bekövetkező kamatemelését, mivel azt veszélyesnek ítélnék meg a még csak bimbódzó növekedés szempontjából. Innen nézve jó hír, hogy még a jegybank nemrégiben elhangzott nyilatkozataira is rácáfolva, az infláció mégis lemehet a 2 százalékos szintre májusban. Az előzetes adatok szerint Németországban 1,6-ről 1,2, Olaszországban pedig 2,4-ről 2,3 százalékra csökkent az infláció éves üteme, s ezek alapján az eurózóna aggregált fogyasztási árindexe elérheti a jegybanki célsáv felső szélét.
A japán pénzügymisztérium kemény piaci fellépése egyelőre megállította a jen további erősödését, de senki nem állítja, hogy ezzel vége a történetnek. A dollár strukturális problémái változatlanul fennállnak (csakúgy, mint a jené, de azok már régóta ismertek és beépültek az árakba), s továbbra is igaz, hogy a világgazdaság magára találása révén a japán gazdaság ciklikus fellendülésnek néz elébe, még akkor is, ha az csak átmeneti lesz. A jen mellett szól az is, hogy a korábban oly sokszor emlegetett, az új költségvetési év kezdete utánra várt eszközallokációs döntések a nagyobb állami és magánnyugdíjalapoknál egyelőre mégse vezetett nagyarányú tőkekiáramláshoz Japánból. A japán intézményi befektetők hagyományosan óvatosak, ami a külföldi befektetéseket illeti, s a jen mostanában befutott pályája nem teszi bátrabbá a döntéshozókat. Az óceán túloldalán az amerikai befektetők kényszeredetten ugyan, de egyre érezhetőbben tudomásul veszik, hogy otthon csak alacsony részvényhozamokra számíthatnak, s a dollár is gyengülőben. Ez a párosítás egyre több intézményi befektetőt sarkall a nemzetközi részvények súlyának emelésére, s ez óhatatlanul a jelenleg nagyon alulsúlyozott japán részvények vásárlásában is megjelenik majd. Ilyen környezetben a fundamentálisan még mindig gyenge japán gazdaság sztorija a háttérbe szorul, bár az is biztos, hogy csak átmenetileg.
Gy. M.
