Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hónap folyamán érezhetően megtorpant a Budapesti Értéktőzsde lendülete, annak ellenére, hogy stabilizálódtak a nagy európai és amerikai tőzsdék, az MSZP megnyerte a választásokat és a negyedéves eredmények sem lettek - legalábbis a blue chipeknél - rosszak. A BUX index egy-másfél hónapja elkezdte alulteljesíteni a régió piacait, de még az eléggé gyenge S&P 500 indexet is. Ezzel párhuzamosan meredeken emelkednek a hazai állampapírhozamok, és az MNB is - mintegy jelzésértékűen - kamatot emelt.
A helyzet sok szempontból emlékeztet 1999 tavaszára, amikor a BUX a 6200-6600-as sávból eléggé gyorsan 5200-ig esett. Ez volt a sokak számára emlékezetes makropánik, az orosz válság utórezgése, amikor a folyó fizetési mérlegre tapadtak minden hónapban árgus szemekkel a részvénykereskedők. Ekkor a nagy félelem a hazai makroegyensúly esetleges felborulásával volt kapcsolatos a piacon, s ez vitte lejjebb 1999-ben mintegy 15-20 százalékkal a részvényárakat.
Mi a helyzet ma? A távozó Orbán-kormány 2001-ben felpörgette, 2002-ben pedig turbósebességre kapcsolta az állami költekezést, ami önmagában egyensúlyromláshoz vezetett. Ezt követi a Medgyessy-kormány 100 napja, amely nagy valószínűséggel igen jelentős kiadásokat hoz, hiszen a felfokozott választási harc után nehéz lenne legalább az ígéretek egy részét nem teljesíteni. A kettő együtt vezet oda, hogy az államháztartás hiánya uniós módszerekkel mérve elérheti akár a GDP 6-7 százalékát is, ami azért már elég komoly nagyságrend. Ráadásul az erős forint és a globális lassulás elkezdte éreztetni hatását, és a hazai exportszektor - a magyar gazdasági növekedés valódi motorja - akadozni kezdett, miközben a lakossági fogyasztás erősen emelkedik, ami felpörgeti az importot. A kettő együtt a folyó fizetési mérleg jelentős egyensúlyromlásához vezethet.
A dezinflációs folyamat is megtorpanni látszik, a jegybank kénytelen volt inflációs prognózisát módosítani, és kamatot emelni. Ugyanakkor világosan látszik, hogy az MNB kamatemelésekkel nem lesz képes ellensúlyozni a makroegyensúlyok romlását, ám mást nem tehet, a jelenlegi helyzetben a fiskális lazaság következményeit kénytelen lesz monetáris szigorral tompítani.
Ezek nem jó hírek sem a kötvény-, sem a részvénypiacnak, s mindenképpen óvatosságra intenek. A részvénypiac szempontjából kedvező, hogy az érdeklődés az utóbbi fél-háromnegyed évben érezhetően növekedett a feltörekvő piacok iránt, és a magyar papírok nem drágák még most sem. Éppúgy, mint 1999 tavaszán, amikor az 1998. októberi minimumról induló másfél éves bikapiacon belül „csak" egy korrekcióra került sor a makroproblémák miatt, most is jó esély van rá, hogy a 2001. szeptemberi pánikból induló bikapiac fennmaradjon, és csupán múló korrekcióra kerüljön sor, ám nem felejthetjük el, hogy ezek a korrekciók akár két-három hónapig is eltarthatnak. A kormányzatnak előbb-utóbb megoldást kell találnia, ami logikus esetben valamiféle fiskális szigorítás képében kell hogy megnyilvánuljon. Rosszabb esetben persze meg lehet próbálni „elinflálni" a problémákat, de ez nem lenne túl szerencsés.
Amíg a piaci szereplők zöme abban a tévhitben van, hogy az új, deklaráltan tőzsdebarát kormány csak jót hozhat a tőkepiacnak, addig van esély komolyabb korrekcióra s a magyar tőzsde alulteljesítésére. Mihelyst azonban felismerik a szereplők a problémát, s a kormányzat is hajlandó valamit tenni ennek ellensúlyozására, újraindulhat a szeptemberben megkezdődött áremelkedés a piacon.
Zsiday Viktor
