Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jövő év január elsejétől 6-ról 8 százalékosra fog nőni a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő járulék nagysága - erősítették meg a Pénzügyminisztériumban László Csaba miniszter korábbi, még a választási kampány során elhangzott ígéretét. Az intézkedés - több más tervezett lépéssel együtt - részét képezi annak a csomagnak, amellyel az új kormány élénkíteni szeretné a hazai tőkepiacot. A magánnyugdíj-pénztári befizetések emelésével alapvetően a keresleti oldalt kívánják növelni, párhuzamosan a kínálati oldal bővítésére teendő lépésekkel.
Számításaink szerint ugyanakkor a befizetések növelésének inkább a kötvénypiacon lenne némi keresletélénkítő hatása, a részvénypiacon egyelőre csak elenyészően kis pluszkeresletet generálna. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelentése alapján a magánnyugdíj-pénztári vagyon tavaly december 31-én 283 milliárd forintra rúgott, ez 108 milliárd forintos gyarapodást jelentett 2000. év végéhez képest. A vagyonnak ugyanakkor csak 11 százaléka volt részvényben (egy évvel korábban az arány 14,7 százalék volt). Ez annyit jelent, hogy egy év alatt a magánnyugdíjpénztárak részvényállományának értéke 25,7 milliárd forintról mindössze 32,9 milliárd forintra tudott nőni, kérdés persze, hogy a változásból mennyi a plusz részvényvásárlás, s mennyi a részvényportfólió átrendeződése.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések nagysága természetesen minden évben növekszik, s a növekedés egyelőre exponenciális, hiszen nemcsak a járulék alapját képező jövedelmek emelkednek, de a pénztári tagok száma is.
Ezzel együtt becslésünk szerint nem valószínű, hogy idén 150-170 milliárd forintnál több folyna be a rendszerbe, s a növekedés ütemének változatlansága mellett a befizetések jövőre jó esetben 200 milliárd forintra nőnének. Ez, ha a befizetések arányát 6-ról valóban 8 százalékosra növelnék, 60 milliárd forinttal is több lehetne egy évben. Figyelembe véve, hogy a pénztárak jellemzően 10-15 százalékos részvényarányt tartanak, ez annyit tesz, hogy az intézkedés nyomán jövőre a részvénypiacra érkező 20-30 milliárd forint közötti összeg 26-39 milliárd forintra nőne. A 6-9 milliárd forintnyi pluszpénz éves szinten önmagában viszont vajmi kevés élénkítő hatással lenne a jelenleg 3000 milliárd forint körüli kapitalizációjú részvénypiacra. Ugyanakkor a befizetés arányának növelése hosszabb - többéves, évtizedes - távon persze jó hatással lehet a hazi tőzsdére, rövidebb időszakot tekintve azonban inkább csak mint a piacra gyakorolt pozitív gesztusként bír jelentőséggel.
Lovas András
