A jelek szerint csak a negyedéves gyorsjelentési szezonig tudott kitartani az a hossz, amely a választások első fordulója után kezdődött a Budapesti Értéktőzsdén. Igaz, a BUX index most is néhány száz ponttal magasabban van, mint az első forduló előtt, a kitartó, hosszabb ideig elhúzódó hossz azonban még nem jött el. Így a választások utáni áremelkedés során hallható szkeptikusabb vélemények látszanak beigazolódni, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy kormányváltás ide vagy oda, a tőzsdei társaságok igazi eredményessége, attraktivitása nem ezen múlik.
A kialakult helyzet ráadásul nem ígér sok jót a következő fél évben a politika által legközvetlenebbül befolyásolt társaságoknak. A gázárak választási témává válásával egyértelművé lett, hogy az új kormányzat aligha engedheti meg magának a lakossági gázáremelést. Nemcsak az indokolt, nagyarányú emelés maradhat el ezen a nyáron is, de várhatóan még azt a mérsékelt, az inflációt alig követő emelést sem fogják végrehajtani, amelyre már évek óta rendszeresen sor került. (Hasonló szempontok miatt a gyógyszerárak emelkedése sem várható.)
Mivel a gázüzletág állami megvételéről kiderült, hogy az ügylet csak retorikai fogás volt a távozó kormány részéről (amivel átmenetileg jó 10 százalékot lendítettek a Mol-részvények árfolyamán), s az olajipari cég negyedéves eredménye is rosszabb lett a vártnál, árfolyama visszacsúszott nagyjából a választások előtti szintre.
Az indexben nagy súllyal szereplő részvények közül az OTP és a Matáv árfolyama az, amely jó 10 százalékkal még most is április eleji szintje felett áll. Ezek a cégek voltak egyébként azok, amelyek a várakozásoknál jobb első negyedéves eredményekről s stabil profitnövekedésről adtak számot. Így - legalábbis az elmúlt hét eseményei alapján - úgy tűnik, a választási hatásnak vége a tőzsdén, s a befektetők ismét a cégek teljesítménye alapján ítélik meg a részvényeket.
L. A.
