Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi választások első fordulója után hatalmas lendülettel emelkedni kezdtek az árfolyamok a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX index hétfőn nagy forgalom mellett 261 ponttal ment feljebb, kisebb megtorpanásokkal az emelkedés péntek délig kitartott, s ekkor már 500 ponttal állt magasabban a választások előtti utolsó értékénél. A nemzetközi hangulat nem igazán indokolta ezt az emelkedést, a Dow Jones ipari átlag például csütörtökig egy hét alatt összesen 100 pontot csökkent.
A szakértők többsége a választások előtt a Portfólió internetes lap felmérése szerint nem várt igazán jelentős választási mozgást a BÉT-en, a különböző lehetséges választási kimenetelekhez kapcsolt piaci hatásban kétségtelenül a kormányváltás esetére tippeltek igazán pozitív hatást. A kormány maradását semlegesnek ítélték meg, egy MSZP-SZDSZ kormány megalakulását pozitívnak, egy tisztán MSZP-kormányt kevésbé pozitívnak ítéltek. Amiben mindenki egyetértett, az az volt, hogy áresésre csak a szélsőséges erők parlamentbe kerülése, illetve kormányzati erővé válása esetén lehetett volna számítani. Ez nem következett be, bejött viszont az, hogy „mindenki félt, és senki nem ijedt meg". Általunk megkérdezett szakértők szerint egyébként a választások előtt a piaci hangulat inkább negatív volt, s a szereplők többsége már jó előre felkészült egy esetleg bekövetkező negatív szcenárióra. Az erre való felkészülés az óvatosabbak esetében kivárást, a bátrabbaknál short pozíciók nyitását jelentette. Egy túleladott piac viszont óhatatlanul is nagyobb lendülettel emelkedik, mint indokolt lenne, a pozíciózárások miatt. A megkérdezett szereplők szerint a múlt héten még nem indult meg igazán a short pozíciók zárása, így egy további emelkedés esetén ez átmenetileg újabb lendületet adhatna. (Bár Magyarországon a részvénykölcsönzés intézménye még nem kiforrott, azonban az eladási pozíciók nyitását a határidős üzletek lehetősége biztosítja.)
Az emelkedésben a vezető szerepet a nagy papírok játszották, az abszolút nyertes - mint arra korábbi felmérésekből számítani lehetett - a Mol lett. Emelkedése már csak azért is figyelemre méltó, mivel a társasággal kapcsolatban csak negatív hírek jelentek meg az elmúlt héten. A Mol esetleges árfolyam-emelkedésének régóta gátat jelentő gázárprobléma ugyan kampánytémává vált, azonban negatív értelemben. A gázüzletág eladása ugyanis azáltal, hogy a pártok retorikájában is helyet kapott, semmivel sem került közelebb, hiszen az eddig is mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a tárgyalások folynak.
Új elem volt viszont, hogy mindkét vezető párt hangsúlyozta: a korábban minimálisan várt, éves szinten 12 százalékos gázáremelés is elmarad az idén. Ez pedig a gázüzletág eladása nélkül nem jó hír a Mol számára (az emelkedő világpiaci olajárak mellett különösen nem). Igaz, a társaság felé az MSZP részéről érkezett halvány pozitív jelzés egy esetleges kompenzáció lehetőségéről.
A Matáv kezdeti lendületét visszafogta, hogy az S&P visszaminősítette hitelbesorolását, a hírt azonban hamar megemésztették a befektetők, a távközlési részvény így a nyertesek táborához tudott csatlakozni. A szakértők szerint politikasemleges OTP is emelkedett - jelenleg az indexben a bankpapír súlya a legnagyobb -, ezt elemzők az általános kedvező hangulatnak tudják be.
A gyógyszergyárak kezdeti emelkedése a hét második felében megállt, sőt erősen korrigált árfolyamuk. Bár az okok nem világosak, a Richter (és kisebbrészt az Egis) hét eleji kedvező szereplését - a lengyel akvizíciós hírek mellett - az akkori forintgyengülés indokolhatta, hiszen jelentős exportőrként profitálhatna belőle. A forint azonban a hét közepétől kezdve ismét erősödött, így ezek a remények egyelőre átmenetinek bizonyultak. A gyógyszerár-támogatási rendszer tervezett átalakítása viszont bizonytalansági tényezőként jelent meg a papír megítélésében.
Az indexben hatodik legnagyobb súllyal szereplő Démász egyértelműen a nyertesek között volt az elmúlt héten, az 1000 forintos osztalék és a kormányváltás esélye egyaránt megmozgatta a befektetők fantáziáját. (Az elmúlt négy évben az állami beavatkozás igazán nagy kárvallottjai a Mol mellett az áramszolgáltatók voltak, hiszen profitjuk tavaly az áramárvita következtében drasztikusan csökkent.)
A magyar piac egésze egyébként most már nem nevezhető alulértékeltnek, az idei eredményvárakozások alapján a BUX átlagos P/E-je megközelíti a 13-as értéket, s ez már nem kirívóan alacsony. Igaz, az infláció 6 százalék alá csökkenésével még lehet tartalék a nagy papírok emelkedésében is (az egyensúlyinak nevezett érték 16 körül lenne), azonban egy igazi tőzsdei hangulatváltozás igazi nyertesei a kisebb, közepes kapitalizációjú társaságok lehetnek, hiszen papírjaik a nagyokhoz képest jóval alacsonyabb árakon forognak.
L. A.
