Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Még csak egyetlen tőzsdei társaság, az Egis van túl rendes éves közgyűlésén, néhány héten belül azonban megjelenhet a legtöbb cég meghívója a részvényesi találkozókra. Ezek általában már tartalmazzák az igazgatóság javaslatát a tavalyi eredmény után fizetendő osztalék nagyságára, így megindulhat a számolgatás, érdemes-e egy-egy papírt megvásárolni az osztalékszelvény miatt.
Hatékony piacon persze egyértelmű lenne a válasz: nem, hiszen ilyen tőkepiac esetén az elmélet szerint gyakorlatilag mindegy lenne, hogy az adott társaság kifizeti-e részvényeseinek a keletkezett profitot, vagy maga fialtatja azt tovább. Igaz, ez az elmélet feltételezi azt is, hogy ha a társaság a tevékenységéhez nem szükséges tartalékokkal rendelkezik, akkor jobban teszi, ha felosztja azt részvényesei között, akik majd eldöntik, hogy miként használják fel ezeket a forrásokat.
Osztalékra spekulálni különben kockázatos dolog, hiszen a papírok árfolyama a kifizetés után rendszerint esni kezd, s nemritkán a kifizetett összegnél nagyobb mértékben. Ráadásul az áramszolgáltató cégek tavalyi kálváriája - az áramár-szabályozás árfolyamra gyakorolt hatása - megmutatta, hogy még a stabilnak tartott osztalékhozamú részvények tulajdonosait is érhetik kellemetlen meglepetések. A tavalyi hideg zuhany s az azt követő jelentős áresések után egyébként idén is ott van néhány áramszolgáltató részvénye a legjobb hozammal kecsegtető papírok között.
A likvidebb Démász becslésünk szerint 1000 forintos osztalékával, az Édász a már kihirdetett, 1050 forintos igazgatósági osztalékjavaslatával és az Elmű 1000 forint körülire becsült várható kifizetésével egyaránt 10 százalék körüli hozamot ígér a jelenlegi tőzsdei árak mellett. A nyereségük nagy részét kifizető áramszolgáltatók között persze vannak ennél rosszabbul fizetők is, az Émász például várakozásaink szerint csak 130 forint osztalékot, a Dédász pedig bejelentése szerint 370 forintot tud csak fizetni. E papíroknál a piaci árazásban megfigyelők szerint nagyobb szerepe van a cégek névérték körüli saját tőkéjének.
Nagy nyertesek lehetnek akár a Prímagáz-tulajdonosok is, a 2000-ben még veszteséges cég tavaly már 400 forint feletti adózott profitról adott számot részvényenként. Igaz, ez még csak IAS (nemzetközi számviteli szabvány alapján számolt)-adat volt, a magyar cégek természetesen a magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerint elért nyereségüket osztják fel. Vélhetően azonban az MSZSZ szerinti profit sem lesz ennél jóval kevesebb.
A palackosgáz-szolgáltató korábban a nyereség 50-60 százalékát - néha ennél többet is - kiosztotta részvényesei között, s piaci vélemények szerint a szűk esztendő után minden oka megvan arra, hogy visszatérjen korábbi gyakorlatához (az általunk prognosztizált 150 forint így még óvatos becslésnek is tekinthető). Az évek óta stabilan növekvő osztalékot fizető Globus idén sem szűkmarkú, 225 forint kifizetését tervezi részvényenként. Igaz, egy év alatt másfélszeresére nőtt a konzervpapír árfolyama, így a 12 százalékkal növekvő osztalék ellenére az árfolyamhoz képest alacsonyabb a hozam, mint korábban. A hagyományosan jól fizető Zwack igazgatósága viszont várhatóan a tavalyinál csak valamivel kisebb, papíronként 600 forint körüli kifizetést fog majd javasolni.
L. A.
