Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BUX az elmúlt röpke egy hónap alatt mintegy 11 százalékot emelkedett, a szeptemberi amerikai terrortámadást követő mélypontja óta pedig értéke már 40 százalékkal nőtt.
Az erősödés a forgalom érezhető élénkülése mellett ment végbe, a tavaly nyári, átlagosan 3,5 milliárd forintot követően szeptemberben az átlagos napi részvényforgalom 6 milliárd forintra ugrott. Azóta a nagy ijedtséggel természetszerűleg együtt járó kis visszaesés után lassan, de biztosan emelkedik.
Az év eleje tartó szinte töretlen indexemelkedés fő mozgatórugója egyértelműen az OTP volt. Az ország első számú lakossági bankjának részvényei 3000 forinttal, 18 százalékkal érnek többet, mint az év végén.
Az OTP erősödését kis fáziskéséssel, de nem kevésbé nagy hévvel követte a Richter, a gyógyszerrészvény az elmúlt közel egy hónap során 2000 forinttal (13 százalékkal) drágult. A Matáv erősödése az év első két hetében volt látványosabb - akkor ugrott 900-ról 1000 forint fölé a papír -, azóta viszont stabilan tartja az 1000 forint feletti szintet. A telefonrészvény 12 százalékos januári teljesítménye még így is árnyalatnyival jobb, mint az indexé, a blue chipek közül csak a Mol teljesítette alul a BUX-ot, 7 százalékos árfolyam-emelkedéssel.
Kérdés persze, hogy az erősödés mennyire lehet tartós, a recessziós világgazdasági környezetben, a nemzetközi trendektől elszakadva tudunk-e szignifikánsan jobb részvénypiaci teljesítményt produkálni. Egyre többen gondolják azt, hogy igen. A Goldman Sachs közelmúltban kiadott elemzésében kifejezetten vonzó befektetési célpontként jelöli meg a kelet-közép-európai piacokat, köztük pedig kiemelten Magyarországot. Annak ellenére, hogy a cseh (6 százalék), a lengyel (19 százalék) és a magyar tőzsde (11 százalék) idei teljesítménye már most is jócskán felülmúlja a fejlett piacokét, középtávon további emelkedést, illetve a fejlett piacokénál jobb hozamokat várnak.
A három nemzetgazdaság teljesítménye jelenleg eléggé különbözik, Magyarország és Csehország növekedése idén várhatóan lassul valamelyest (3,4, illetve 3,2 százalékra), míg Lengyelországban már a fellendülés jelei mutatkozhatnak a tavalyi, mindössze 1,1 százalékos bővülés után. Középtávon azonban mindhárom országban évi 5 százalék körül alakulhat a GDP éves átlagos növekedése.
Ilyen kilátások mellett a jelenlegi részvénypiaci árak meglehetősen kedvezőnek tűnnek, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az EU csatlakozás közeledtével a részvénykockázati prémiumok jelentősen csökkennek majd a régióban. A Goldman Sachs modelljeiben jelenleg 2,75 százalékos európai részvénykockázati prémiummal számol, Csehország, Magyarország és Lengyelország esetében pedig 5,0, 5,2, illetve 6,7 százalékos részvénykockázati felárat tartana indokoltnak. A jelenlegi árazások és a kockázati prémiumok általuk feltételezett reális értéke mellett a lengyel tőzsdén 63 százalékos, míg a cseh és a magyar piacon nem kevesebb, mint 191, illetve 201 százalékos emelkedési potenciált lát. És akkor azzal még nem is számolt, hogy a részvénykockázati prémiumok várhatóan folyamatosan közelítik majd a 3 százalék alatti európai szintet.
Ami az időzítést illeti, a Goldman Sachs véleménye szerint míg a dél-európai országok részvénypiacainak átértékelődése az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás (1999) előtt körülbelül három évvel indult meg, ez a folyamat a kelet-közép-európai országok esetében már az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt lejátszódhat.
A régió országainak makrogazdasági teljesítménye jobb, mint Görögországé, Spanyolországé vagy Portugáliáé volt az EMU-csatlakozás előtt. Ezen országoknak az Európai Unióba való belépésekor a közös európai valuta még meglehetősen távoli ötletnek tűnt, és nemigen hallottak a maastrichti kritériumokról sem. A csatlakozásra váró kelet-közép-európai országok viszont gazdaságpolitikájukat már most igyekeznek összhangba hozni az EU-standardokkal, a maastrichti kritériumokat pedig részben már teljesítik is.
Amennyiben tehát a dél-európai országok részvénypiacainak EMU-csatlakozás előtti átértékelődését iránymutatónak fogadjuk el, és emellett reálisnak tartjuk a kelet-közép-európai országok 2004-es felvételének lehetőségét, akkor éppen időben vagyunk a beszálláshoz. Csábító lehet, hogy az EMU-hoz való csatlakozásuk előtti hároméves időszakban a görög, a spanyol és a portugál részvénypiacok 23, 55, illetve 70 százalékkal teljesítették túl a globális indexeket.
A jó időzítéshez további segítségül szolgálhat, hogy az említett dél-európai országok esetében a részvénypiac átértékelődését megelőzte a kötvényhozamok konvergenciája. Az állampapírhozamok csökkenése Kelet-Közép-Európában már láthatóan megindult: az ötéves lengyel kötvény hozama csak az utóbbi fél évben 400 bázispontot esett. Az elmúlt egy év során a magyar és a cseh ötéves papírok hozama is 200, illetve 100 bázisponttal csökkent, a cseh spread (kockázati kamatfelár) már kevesebb mint 50 bázispont. A Goldman Sachs szerint eljött tehát a kelet-közép-európai részvények ideje, hamarosan indul a konvergencia-rally. Hacsak ez már éppen nem az.
Tabányi Mónika
