Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem volt igazán a részvénybefektetések éve 2001 sem a BUX index év végétől év végéig mintegy 10 százalékot esett, és mindegyik, magát részvényalapnak valló nyílt végű befektetési alap legalább szerény mínuszban zárt. Az év végi hozamok alkalmat adnak egy többéves összehasonlításra is, aminek fő célja az lehetne, hogy ki tudjuk választani a legkedvezőbb befektetési célpontot. Az azonban korántsem biztos, hogy a múltbeli adatokra támaszkodva bármit is mondhatunk a jövőről.
Statisztikai számításokhoz is megfelelően hosszú idősorok a hazai alapok esetében sajnos nem állnak rendelkezésünkre - fejlettebb régiókban inkább évtizedekben mérik ilyenkor az időt, nálunk még négy évvel ezelőtt is csak kevés ilyen alap működött. Gondolatkísérletként azonban számításainkban egymás mellé tettük a részvényalapok hozamait az utóbbi négy évben külön-külön, illetve két-két éves időszakokra is. Csak azokat az alapokat helyeztük egymás mellé, amelyek mindkét adott, egy- vagy kétéves időszakban működtek.
Négy évvel ezelőtt kilenc ilyen konstrukció volt a piacon. Ha ezek első kétéves hozama alapján próbált volna meg valaki ítélkezni, és 1999 végén újabb két évre befektetni, csalódások és örömök egyaránt érhették.
Az 1999. végi három listavezető közül a Budapest Növekedési Alap jól tartotta magát, az első két év után a második két évben csak egy helyet csúszott vissza a listán (hangsúlyozottan csak a mindkét időszakban létező alapok körét vizsgálva). A Postabank Lokomotív két helyet hátrált, az Imperiál-R viszont az elsők közül az utolsó helyre esett. (Igaz, ez utóbbinak olyan, némi szakértelemmel előre látható okai is lehettek, mint az alap jó ideje meglehetősen kis mérete, illetve talán az, hogy alapkezelő társaság időközben háromszor is változott.)
Ha az alapok körét bővítjük, és éves hozamokat hasonlítunk össze, még nehezebb stabilan alul- vagy felülteljesítő terméket találni. Kiemelhető talán az Alpok Részvény Alap, amely 1999-ben harmadik, 2000-ben és 2001-ben az első volt a mezőnyben. Megjegyzendő azonban, hogy hozamainak szórása alapján ezt alighanem jelentős részben óvatosságának köszönhette, a részvények állománya benne alacsonyabb lehet legtöbb társáénál. (Mint ahogy óvatosságának, fedezeti ügyleteinek köszönhette a Budapest Növekedési Részvény Alap is kezdeti nagy sikereit.)
Feltehetően minél rövidebb időszakokat hasonlítunk össze, annál nagyobb lesz a teljesítmény és vele a sorrend ingadozása. Míg az első és második kétéves időszakban például a Postabank Lokomotív viszonylag stabil pozíciókat foglalt el, addig éves összehasonlításban az 1998-as vezető helyről 1999-ben majdnem a lista legvégére csúszott, a következő évben ismét fel, majd ismét le. Megfigyelhető ilyesmi az OTP Qualitynél is, amelyik hol a listák elején, hol a középmezőny alja körül foglalt helyet.
Összességében úgy tűnik, nagyon nehéz a múltbeli teljesítményekből következtetéseket levonni a jövőre nézve, legalábbis azoknak, akik eddig egy-két éves időszakokra lebontva ezt tették, gyakran csalódniuk kellett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem érdemes részvényalapokba (ne adj isten, általában részvényekbe) fektetni a pénzt. A bármikor visszaváltható nyílt végű befektetési jegyek ugyanis igen kényelmes alternatívát jelentenek a közvetlen részvénybefektetésekkel szemben.
Még a legrosszabb részvényalappal is jól járhat valaki, ha eltalálja, mikor indul felfelé az egész részvénypiac. Ehhez viszont két dolog kell: egyrészt sikeresen megtippelni azt, amit világszerte milliók próbálgatnak, hol több, hol kevesebb sikerrel. Másrészt pedig az, hogy általánosan emelkedő árfolyamok mellett a kiszemelt alap valóban tartson is kurrens részvényeket. Ma már szerencsére sok alap kezelési szabályzatában találunk a minimális részvényarányra vonatkozó kitételt is. Másrészt a Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) az etikai normában írta le, hogy egy részvényalapnak nevezett konstrukciónak minimum és átlagosan tőkéjének 50 százalékát részvényben kell tartania. Igaz, az alapkezelők alapjaiknak ezen norma alapján történő besorolását gyakorlatilag bármikor megváltoztathatják.
E. J.
