Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg az elmúlt egy évben a tízéves német kötvények hozama 4,72 százalékról 4,94 százalékra emelkedett, a 2011/A jelzésű magyar papír hozama 7,79 százalékról 6,98-ra zuhant. A hozambeli különbség tehát 307 bázispontról (századszázalékpont) 204 bázispontra csökkent. Bár a nominális különbség éppenséggel most sem nevezhető kicsinek, figyelembe kell venni, hogy a két ország rövid lejáratú kamatszintje (az ECB 3,25 százalékos és az MNB 9,75 százalékos irányadó kamata) között ennél is sokkal nagyobb, jelenleg 6,5 százalékpontos különbség van.
A magyar hozamgörbén a hosszabb futamidejű kötvények hozama tehát alacsonyabb a rövidekénél - a görbe inverz -, szemben a fejlett országokban általában jellemző normál - a futamidővel emelkedő hozamot mutató - hozamgörbékkel. A különbözőség oka elsősorban abban rejlik, hogy Magyarországon az európai integrációval, a gazdaság stabilizálódásával párhuzamosan az infláció csökkenésére, egyre hatékonyabb gazdasági és jegybanki politikára számíthatnak a szereplők (s végül a forint is euróvá nemesül), ami a várakozások szerint a rövid lejáratú kamatok jövőbeli csökkenését idézi majd elő. Természetesen ezek a várakozások a most megvásárolható hosszú futamidejű kötvények árába is beépültek (hiszen azok hozama elvileg meg kell egyezzen a futamidejük alatt várható rövid lejáratú kamatok átlagával, illetve a magasabb kockázatuk miatt elvárható kockázati prémiummal) - ezért inverz a görbe hazánkban. Nyugat-Európában ezzel szemben már nem számolnak túl nagy meglepetésekkel. A növekedés üteme valószínűleg alacsony és többé-kevésbé stabil lesz, aminek köszönhetően az Európai Központi Bank viszonylag alacsony nominális kamatláb mellett képes lesz a szigorú, egy százalék körüli inflációs célját fenntartani. Ezeken a piacokon a hosszú lejáratú kötvények magasabb kockázata (az erőteljes infláció és kamatcsökkenési trend hiányában) kézzelfogható hozamprémiumban nyilvánul meg. Az említett tényezőkre további jó bizonyítékkal szolgál a nemrég megjelent, 15 éves fix kamatozású magyar kötvény 6,65 százalékos hozama, amely már csupán 150-160 bázisponttal haladja meg a hasonló futamidejű német társáét.
A 2017/A kötvény esetében a különbség nagy részéért felelős rövidebb hozamgörbeszeletek értelemszerűen alacsonyabb arányban találhatók meg.
Elvileg a „végtelenben” a magyar és a német hozamoknak találkozniuk kellene, amennyiben a két ország kockázati szintje, kötvénypiaci likviditása egyébként azonos volna. Ez azonban nem így van, a jelenlegi számítások szerint a végtelenben is körülbelül 50 bázispont prémiummal fognak kereskedni a magyar kormány által kibocsátott papírokkal (a szomszédos Ausztria tízéves papírjai például 15-20 pontos prémiummal vásárolhatók meg), ami tükrözi az EU-, EMU-csatlakozásunk elmaradásának összességében kis valószínűségét is. Összességében azonban el lehet mondani: az a mostanság gyakran emlegetett tény, hogy a hosszú lejáratú magyar kötvények prémiuma jelentősen lecsökkent, nem kell hogy aggodalommal töltsön el bennünket, sőt - ez a legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy Magyarország a kiszámíthatatlan, ám nagyon is számító piac véleménye szerint menthetetlenül a legfejlettebb országok közé kerül néhány éven belül.
Kishonti László
