Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett alapkezelői felmérések (Fund manager survey), amelyeket jellemzően a legjelentősebb befektetői házak készítenek ügyfeleik és a piac jelentősebb szereplőinek megkérdezésével. A Merrill Lynch globális piacokra vonatkozó, novemberben készített felmérésében 259 alapkezelő, illetve globális eszközallokációval foglalkozó stratéga és „befektetési igazgató" (Chief Investment Officer, CIO) vett részt, a megkérdezettek összesen mintegy 542 milliárd dollár kezeléséért felelősek.
A felmérések egyik pozitív eredménye, hogy a megkérdezettek 19 százaléka szerint a világgazdaság teljesítménye jelentős bővülést mutathat a következő egy év során, ami számottevő javulást jelent, augusztusban mindössze 4 százalék vélekedett hasonlóan. A globális gazdaság kisebb mértékű fellendülésére a válaszadók közel fele, 49 százaléka számít, kisebb-nagyobb visszaesésre pedig 26 százalék voksol. Növekedett viszont a válaszadók megosztottsága, mivel a komoly erősödésre apellálók arányának növekedése mellett gyarapodott az erős visszaesést várók aránya.
A terrortámadások előtt egy százalék volt a kifejezetten pesszimisták aránya, ez novemberre 9 százalékra ugrott. A kapcsolódó várakozásokat egyetlen számban, a nettó egyenlegben összefoglalva (jelen esetben a fejlődést várók aránya mínusz a visszaesésre szavazók hányada) 42 százalék adódik, amely az októberi visszaesés után határozott javulás, de még nem éri el a szeptemberi szintet. A nettó egyenleg értéke az év elején érte el mélypontját, akkor 60 százalék volt, ezt követően folyamatosan növekedett, augusztusra a mutató értéke már 56 százalék volt. Érdekes, hogy ezen említett időszak alatt a részvényárak nem követték a mutató növekedését.
Egyes vélemények szerint ugyanakkor a növekedést várók arányának látványos növekedése mellett a Fed monetáris politikája már-már túlzottan lazának tűnhet Az év elején az irányadó Fed-kamatok még 6,5 százalékon álltak, jelenleg pedig 2 százalékon, ehhez kapcsolódóan az M1 pénzmennyiség év/év változása év elején -2,5 százalék volt, az elmúlt hónapokban pedig már 8 százalék felé ugrott. Az elmúlt hónapok tőzsdei áremelkedéséhez tehát jelentékenyen hozzájárult a monetáris lazítások hatásainak kicsúcsosodása is. Kérdés, hogy a fellendülés csak átmeneti lesz-e, és a piacokba pumpált többletlikviditásnak kényszerű elköltéséről van-e csak szó. A következő egy évre a Fed irányadó kamatainak növekedésére számít a piac, a növekedést várók és a csökkenést prognosztizálók nettó egyenlege plusz 19 százalék. Ez szintén fordulópontot jelent, szeptemberben ugyanis még többen vártak további lazítást, mint szigorítást, a piac megítélése szerint tehát vége a kamatfaragásoknak.
Ha feltételezzük, hogy az alapkezelők tőkepiaci cselekedetei szinkronban vannak várakozásaikkal, akkor a jelenlegi tőzsdei árak csak igen szerény mértékben tartalmazzák akár egy közepesebb mélységű és időtartamú recesszió lehetőségét. Ezek alapján a gazdasági eredmények stagnálása, illetve újabb és további visszaesése akár ismételten komolyabb áreséseket generálhatna.
Az alapkezelők többségének a három kulcsvalután belül már szinte évek óta az euró a favoritja, a megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy a következő évben már készpénzben is megjelenő pénz lesz a legstabilabb a következő 12 hónap távlatában. A jent kedvelők köre megdöbbentően alacsony, mindössze 2 százalék (ez az elmúlt évek mélypontja), ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 65 százaléka szerint a jen a legkevésbé favorizált kulcsvaluta. Igencsak közepes, de azért tendenciájában javuló eredményt ért el a dollár, a válaszadók 31 százaléka tört mellette lándzsát. A valuták preferáltsága egyébként jól használható jelzést adhat az egyes főbb területek gazdasági teljesítményére vonatkozóan, illetve ezen tőzsdék várható relatív teljesítményét is jelezheti.
Pozitív fejleménye a felmérésnek, hogy a vállalati profitnövekedésre számítók nettó egyenlege 50 százalékra ugrott.
A jelentésből levonható egyik legfontosabb következtetés, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalható tőkepiaci erősödés nem igazán meggyőző, néhány befektetési bank stratégája a kisebb minirally után már a részvényarány csökkentésére buzdít. A felmérésből is kiderül, hogy a megkérdezett „alapkezelők" 36 százaléka eladásba kezdene, ha a piacok további 10 százalékot emelkednének.
P. A.
