Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az olajárak az USA elleni terrortámadás után jelentős emelkedésbe, majd még nagyobb esésbe kezdtek. A tőkepiacon végigsöprő pánik tehát ezt a piacot sem kerülte el, viszont itt az árak gyorsan visszatértek a jól bevált fundamentumokhoz. A globális recessziótól való félelemmel együtt a nyersolajárak éves minimumukra csökkentek. A Brent elérte a 21 dolláros, míg a WTI a 22 dolláros szintet. Utoljára tavaly májusban volt ilyen alacsony a nyersolaj ára, akkor azonban átmenetinek bizonyult, most viszont tartósnak ígérkezik a csökkenés.
Visszanyúlva a terrortámadás előtti időre, egyértelműen kijelenthető, hogy a nyersolaj világpiaci árának alakulását legnagyobb mértékben az OECD, illetve az USA olajkészleteinek alacsony szintje magyarázta. Augusztusban az OECD tartalékai újra a hosszú távú átlagos szint, 2,6 milliárd hordó alá kerültek, noha láthatóan folytatódott a világgazdaság lehűlése. Míg az OPEC nem változtatott politikáján, Irak 660 ezer hordóval emelte kitermelését, s így az északi-tengeri kitermeléscsökkentés ellenére augusztusra a kínálat 76,8 millió hordóra emelkedett. Ezalatt a világ aggregált olajkereslete a harmadik negyedévben 76,2 millió hordóra bővült az OECD keresletének 1 milliós bővülése miatt.
A készletek alacsony szintje ellenére a terrortámadást követően az olajárak egy idő után mégis zuhanni kezdtek, lényegében az OPEC késlekedése és a megváltozott makrogazdasági kilátások miatt. Előzetes szeptemberi adatok alapján az OPEC kitermelése további 1 millió hordóval bővült, míg az exportőrök egy esetleges ellencsapástól tartva felgyorsították szállításaikat.
A mélyebb okok viszont a gazdasági kilátások romlásában keresendők. Míg augusztusban a legvalószínűbb forgatókönyv az volt, hogy a világgazdasági recesszió elkerülhető, addig szeptemberben a recessziót már tényként kezelték.
Az előrejelzések szerint az USA-ban a GDP növekedési üteme a harmadik és negyedik negyedévben a negatív tartományba csúszhat. Ráadásul a világ legnagyobb gazdaságában éppen az energiaigényes iparágak esnek vissza. A légi közlekedés már válságban van, és az üzleti bizalmi indexek azt sejtetik, hogy az autóipar és más szállítási, közlekedési ágazatok is jelentős termeléscsökkentésre készülnek. A katonai üzemanyag-megrendelések viszont csupán kismértékben tudják ellensúlyozni a kiesett keresletet.
Természetesen ösztönzőleg hat a gazdaságra a fiskális költekezés és a monetáris lazítás, ennek tényleges hatása viszont akár fél évet is igénybe vehet. Mindemellett nem szabad elsiklani afölött, hogy az olajár és a gazdasági bővülés szoros kölcsönhatása a jelenlegi helyzetben alacsony termelési költségekhez vezethet, s ez önmagában ösztönzőleg hathat a gazdaságra.
A csökkenő kereslettel ugyanakkor valószínűleg nem tud lépést tartani az OPEC várható termelésszűkítése. Egyrészt az OPEC-találkozókat időpontokhoz kötötték, másrészt nehéz megjósolni a várható keresletcsökkenés mértékét. Emellett sok tagország és nem tagország az olajkitermelés szinten tartásában, illetve emelésében érdekelt (például Irak, Argentína, Oroszország). Szeptemberben az OPEC-találkozón a kitermelés szinten tartása mellett döntöttek, ami tovább nyomta lefelé az amúgy is süllyedő olajárakat. A következő negyedévi találkozón valószínűleg szűkítésről fognak dönteni, de a kereslet-kínálat összhangba hozása valószínűtlen. A várható gazdasági növekedés prognosztizálása a korábbiaknál nagyobb bizonytalanságot hordoz, továbbá dekonjunkturális környezetben nehéz megjósolni a recesszió mélységét, hosszát és az ezt követő fellendülés meredekségét.
Az OPEC stratégiája pedig minden eddiginél keményebb falba ütközhet a nem OPEC-tagok ellentétes magatartása miatt. Az olajexportáló országok nagy része fejlődő ország, és Oroszország kivételével (amely nagy, zárt ország) szenvedő alanyai a világgazdasági lehűlésnek.
Ebből következően várhatóan a jelentős bevételi forrást képző olajexportot nem csökkentik, sőt, a nehezebb helyzetben lévő országok, kiemelve Latin-Amerikát, inkább növelik. Ezen országcsoportok nettó exportja eléri a GDP 5-20 százalékát is. Emellett Irak az ENSZ-szel való kapcsolatok javulása esetén az embargó mérséklését természetesen maximálisan ki fogja használni. Ilyen körülmények mellett az OPEC nehezen tarthatja a megcélzott 22-28 dolláros ársávot, sőt ez egyenesen lehetetlennek tűnik.
Az olajár emelkedésének irányába hathat viszont a téli szezon kezdete, mivel még nem történt meg az OECD-tartalékok teljes feltöltése, ezért kemény tél esetén a csökkenő iparági keresletet részben ellensúlyozhatja a fűtésből fakadó fogyasztói kereslet.
Emellett nem feledkezhetünk el a lehetséges válaszcsapás hatásairól sem. Amikor 1990-ben Irak lerohanta Kuvaitot, az olajárak az égbe szöktek, majd az Öböl-háború idején meredeken csökkentek. A jelenlegi helyzetben a legvalószínűbb célpont egy olajkitermelésben nem jeleskedő ország, Afganisztán, így egy esetleges támadás hatása is semleges, illetve annak eredményessége esetén - a bizalom növekedése miatt - inkább kissé pozitív lenne. Nem lehet viszont kizárni a harcok átterjedését, ami újabb pánikreakcióhoz és olajárboomhoz vezetne.
Csupán fundamentális alapon tehát az olajárak tartósan alacsony szintje prognosztizálható az év további részében. A globális GDP idei, 2,5 százalékos növekedése mellett és a növekedés dinamikájának második félévi jelentős esése következtében a kereslet valószínűleg 76 millió hordó/nap alá csökken a negyedik negyedévben. Ennek hatására az OPEC akár 1 millió hordós kitermeléscsökkentésről is dönthet. Ha viszont az olajkartell továbbra is késlekedik, akkor az olaj ára gyakran benézhet 20 dollár alá, egy gyors kitermeléscsökkentéssel viszont elméletileg stabilizálható 22-24 dollár körül az év vége felé. Az OPEC-en belüli ellentétes vélekedések, illetve a nem OPEC-országok már említett magatartása miatt azonban a globális kínálat valószínűleg a szükségesnél kisebb mértékben szűkül, így az ár inkább 22 dollár körül maradhat. Az előrejelzés bizonytalanságát lényegében tehát az OPEC reakcióideje, a gazdasági lehűlés tényleges mértéke, illetve az amerikai válaszcsapás hatása befolyásolhatja.
Nagy Márton
