Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőkepiaci törvény tervezete, amely megfelelő parlamenti fogadtatás esetén januártól életbe léphetne, hosszabb távon sok változást hozhat a hazai befektetésialap-piacon, színesítheti a kínálatot. A tervezet helyenként jelentősen lazít - igaz, más területeken szigorít - a befektetési szabályokon. Így a jelenlegi 10 százalékkal szemben a likvidebb értékpapírok körében akár 15 százalékot is elhelyezhetnének a nyílt végű alapok egy-egy kibocsátó papírjaiban, a zárt végű alapoknál ez az arány 20 százalék. Ugyanakkor például korlátozás, hogy egy-egy állampapír-sorozatba csak a tőke 35 százaléka fektethető, eddig ilyen szabály nem volt (lásd táblázatunkat).
Az egy-egy részvénybe, vállalati kötvénybe elhelyezett tőke növekedése nyilván növelheti majd egyes alapok kockázatát. Ezt részben ellensúlyozhatja az átláthatóság növekedése, hiszen a tervek szerint az alapkezelőknek havonta kell majd jelentéseket készíteni alapjaik tőkéjének összetételéről, ha nem is értékpapíronként, de értékpapír-fajtánként. (Van olyan alapkezelő, amely ma is csinál hasonlót.)
Néhány új alapfajtánál különlegesek lesznek a befektetési szabályok. A befektetési alapba fektető alapok (ezeket esernyőalapnak is nevezik) például a jegyek visszaváltását lehetővé tevő likvid eszközökön túl a tőke teljes fennmaradó részét befektetési jegyekbe fektethetik (más alapoknál ez 5, illetve 20 százalékban korlátozott). Csak annyi a megkötés, hogy ha a tőke 25 százalékánál nagyobb hányadot ugyanabba az egyetlen alapba fektetnék, akkor ezt előre be kell jelenteni, és a kezelési szabályzatban a szóban forgó konstrukcióról részletes információkat kell megadni.
A másik érdekes alapfajta a származékos termékekbe fektető alap, amely a többinél lényegesen magasabb kockázatot vállalhat majd a származékos piacokon, igaz, komoly likviditási és biztonsági előírások mellett. Így árutőzsdei ügyleteket is köthet, bizonyos mértékig shortolhat (határidőre eladhat). Biztonsági előírás például, hogy vételi pozíciói összértékének 50 százalékával kell rendelkeznie likvid eszközökben, a befektetési jegyek visszaváltásához előírt likviditáson felül.
Az indexkövető alapokra nem vonatkoznak a kibocsátónkénti korlátozások, így olyan indexek összetételét is leképezhetik majd, amelyekben egy-egy papír súlya igen magas. Ugyanakkor összetéte-lük nem térhet el lényegesen az indexétől, és csak legalább egy éve számított indexet képezhetnek le.
Az ingatlanalapoknál újdonság az ingatlanfejlesztő alap, amely a többinél (ezeket ingatlanforgalmazó alapoknak nevezték el) érvényes 15 százalék helyett a vagyona 60 százalékát is építés alatt álló ingatlanokban tarthatja. Az európai alapok pedig gyakorlatilag az EU-szabályok szerint működhetnek majd, ilyen alapot külföldről Magyarországra hozni könnyebb lesz, és elvileg a hazai alapkezelők is könnyebben kiléphetnek ilyennel a külföldi piacra.
A hosszú és részletes törvény nyilván megadja majd a kereteket a piac sokszínűbbé, „izgalmasabbá" (és kockázatosabbá) válásához, a befektetői igények azonban még kérdésesek. Ma ugyanis a hazai befektetési alapokban levő tőke mintegy 90 százaléka fekszik a legnagyobb biztonságot jelentő kötvényalapokban és pénzpiaci alapokban. Talán egy kiadós tőzsdei hossz elősegítené a befektetők kockázatviselő készségének növelését is.
Eidenpenz József
