Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A július elején a dollárral szemben idei mélypontjára került euró árfolyama meredek emelkedésnek indult. A jegyzés a helyi csúcspontot augusztus közepén érte el, majd hektikus kereskedés vette kezdetét, amely során végül a dollárra fogadók jártak jól - legalábbis eddig. A rövid távú játékosok által a fundamentális tényezők helyett előnyben részesített technikai elemzés szerint azonban könnyen lehet, hogy a korrekció véget ért.
A technikai elemzők fittyet hánynak a makroadatok áradatára, csak az árak múltbeli és pillanatnyi alakulásából igyekeznek következtetéseket levonni a jövőbeli folyamatok irányára vonatkozóan. Természetesen a fundamentumok alapvetően meghatározzák a devizapiaci fejleményeket, „mindössze" az a probléma, hogy mire az erre alapozóknak igazuk lenne, már valószínűleg régen fel kellett számolniuk a leggondosabb mérlegelés alapján kiépített pozícióikat.
A nagy devizapiaci spekuláns befektetési bankok ugyanis a hosszú távú befektetés alatt egy-tíz percet értenek, és ha az árfolyam mozgása nem az általuk feltételezett irányba mutat, könyörtelenül kiszállnak, és viszonylag kis veszteséggel megússzák a fiaskót. Ők persze a piac pillanatról pillanatra változó állapotát figyelik, ami során a technikai elemzés teljes arzenálja rendelkezésükre áll, szemben a mezei játékosokkal, akik általában dermedten figyelik, hogyan úszik el a hajó.
Jelenleg az euró/dollár technikai konstellációja arra enged következtetni, hogy a július 5-én kialakult idei, 0,8344 dolláros mélypont és az augusztus 22-i 0,9240 dolláros helyi csúcsérték között konszolidáció zajlik, amiből az euró fog győztesen kikerülni - véli Juhász Attila, a Hanwha Bank üzletkötője. Feltételezését arra alapozza, hogy a jegyzés nem tudta lefelé áttörni a két szélsőérték 50 százalékos Fibonacci-korrekciójának megfelelő, 0,8792 dolláros szintet (lásd grafikonunkon a 2. vonalat), miután a múlt csütörtökön 0,8824-nél megrekedt a lefelé mutató trend. Márpedig a dollár erősödő trendje addig a pontig igen agresszívnek bizonyult, amihez jelentősen hozzájárult, hogy az euróvételi határidős pozíciók száma idén eddig még nem látott szintre emelkedett a chicagói árutőzsdén.
A „longok" (vételi pozíciók) kiütésével (lezárásával) párhuzamosan azonban felgyorsultak az események, és a jegyzés könnyedén törte át a 61,8 százalékos Fibonacci-szintet - az 1. vonalat -, a 0,8897 dollárt is. Ez pénteken kora délután már az euró erősödését vetítette előre, amihez azonban elengedhetetlen a jelenleg 0,895 dollárnál lévő 200 napos mozgóátlag meggyőző áttörése. A fenti forgatókönyvvel szemben azonban teljes fordulatot jelenthet a 0,876 dollárnál lévő 100 napos mozgóátlag lefelé való áttörése, és így a 0,8666 dolláros 38,2 százalékos Fibonacci-szint felé történő elmozdulás, de ennek esélye elhanyagolható.
B. P. A.
