Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly befektetési tevékenységükből igen alacsony hozamot könyveltek el a magánnyugdíjpénztárak. Az önkéntes kasszák eredménye valamivel jobb volt, de még mindig igen alacsonyak a hozamok - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról szóló tanulmányában. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kasszáknak legalább az inflációval azonos nagyságú hozamot kellene elérniük, de a tavalyi adatok szerint erre csak kevés helyen kerül sor. A jegybank tanulmánya ugyanakkor kitér arra is, hogy a pénztárak továbbra is alapvetően konzervatív befektetési politikát folytatnak, nem használják ki a jogszabályok adta kockázatosabb befektetési lehetőségeket. A részvényarány a pénztárak portfóliójában a jegybanki elemzés szerint 11-14 százalék között mozog, de a kasszák az állampapír-portfóliójukat sem menedzselik aktívan.
Legalább 3-5 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy megbízható következtetést lehessen levonni egy-egy pénztár befektetési politikájáról, illetve vagyonkezelőjének munkájáról - hangzik a befektetési szakemberek véleménye. Abban mindegyikük egyetért, hogy egy év távlatában nem lehet és érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A tavalyi év eredményeit a kockázat és nem a hozam szempontjából érdemes értékelni, azok a cégek ugyanis, amelyek tavaly magasabb hozamot tudtak „termelni”, döntően állampapírokba fektetnek, azok portfóliójában viszont, amelyek tavalyi hozama 5-6 százalékkal is alatta maradt a 2000. évi, 9,8 százalékos inflációs rátának, nagyobb részben szerepelnek a részvények. Az MNB által jelzett 11-14 százalékos átlaggal szemben az elemzők még a legmagasabb részvényhányaddal dolgozó kasszáknál is legfeljebb 30 százalékos arányt feltételeznek.
A hagyományosan konzervatív befektetési politikát folytató kasszák eszközeik kevesebb mint 10 százalékát, általában 5-7 százalékát tartják részvényben. E kasszákra másfelől az a jellemző, hogy a tőzsde szárnyalásakor viszont nem képesek azt a 30, sőt esetenként 40 százalékos hozamot produkálni, amit kalandvágyóbb társaik. „A jó és a rossz évek esetleg éppen kiegyenlítik egymást, ennek ellenére marketingszempontból fontos, hogy a pénztártagok egyik évben se veszítsenek leendő nyugdíjuk reálértékéből” - vélekedik az egyik nagy pénztár vezetője. Éppen a marketingszempontok miatt van lehetőségük arra a pénztáraknak, hogy hozamkiegyenlítési céltartalékot képezzenek, vagyis amikor nagyon jó hozamot érnek el, azt nem írják teljes egészében jóvá a tagok fedezeti számláján, hanem félreteszik rosszabb időkre (ezzel a lehetőséggel egyébként tavaly több kassza is élt).
Gilyén Ágnes
