A varsói értéktőzsdét (GPW) 1991-ben hozta létre a lengyel államkincstár, részvénytársasági formában, s alapszabálya értelmében addig nem fizet osztalékot, amíg részvényeinek több mint 50 százaléka állami tulajdonban van. A társaság részvénytőkéje 42 millió zloty (körülbelül 10 millió dollár), a részvények 98 százaléka az államkincstáré, a többin mintegy 50 bank és brókercég osztozik. A 37 részvénytulajdonos brókercég közül 13-ban a külföldi részesedés meghaladja az 50 százalékot. A tőzsde vezető szervei a közgyűlés, a felügyelőtanács - amelyet a magyaréhoz hasonlóan tőzsdetanácsnak hívnak - és a tőzsde igazgatósága Indulásakor 9 cég részvényeivel kereskedtek a lengyel börzén, az új bevezetések száma a legnagyobb 1997-ben (62) és 1998-ban (57) volt, 2000 végére pedig már 225 vállalat értékpapírjai forogtak a parketten. A nemzetközi trendnek megfelelően, tekintettel a telekommunikáció és az informatika fejlődésére és gazdasági súlyának növekedésére, tavaly áprilisban a varsói tőzsde elkülönített SiTech részleget hozott létre, amelyre eddig 18 társaság részvényeit vezették be, de számuk egyre növekszik, és saját szektorindexük is van, a TechWIG.
A varsói tőzsde forgalmában jóval kisebb a súlyuk a külföldi befektetőknek, részesedésük a tőzsde részvényforgalmából 1999-ben (2000-es adatok még nem állnak rendelkezésre) 34 százalékos volt, ez 5 százalékos csökkenést jelent 1998-hoz képest, a kötvényforgalomban pedig súlyuk 3 százalékkal, 12 százalékra esett. A külföldiek helyét leginkább a lengyel magánbefektetők vették át, az ő részesedésük 1999-ben a részvényforgalomban az előző évihez képest 5 százalékkal, 44 százalékra nőtt, a kötvényeknél pedig 43 százalékot ért el, 20 százalékkal haladva meg 1997-es és 10 százalékkal 1998-as arányukat.
A piacnak egyébként ez az egyetlen szegmense, ahol a magánbefektetők nem játszanak uralkodó szerepet, mert a forgalom 45 százalékát az intézményi befektetők adják, s szerepük tovább nő a nyugdíjalapok belépésével. A határidős piacot is egyértelműen a lengyel egyéni befektetők uralják, de a forgalomból való részesedésük az 1998-as 93-ról 1999-ben 81 százalékra esett, mivel egyre erőteljesebben nyomulnak ezen a fronton is a hazai intézményi befektetők.
A varsói tőzsde kapitalizációja 2001 februárjában 119,613 milliárd zloty (1 dollár=4,03 zloty) volt, ebből mintegy 2 milliárd zlotyt tesznek ki a befektetési alapok és 3,5 milliárdot a nyugdíjalapok tulajdonában levő papírok. Az előbbiek tehát a tőzsdén jegyzett értékpapírok 2-5, az utóbbiak 3-8 százalékát birtokolják. A részvények közkézhányada mintegy 43 milliárd zlotyra rúg, a többi vagy szakmai befektetőknél, vagy az államkincstárnál van.
Az egyéni befektetőknek, érdekeik védelmének egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak Lengyelországban. Befektetési kedvük növelése érdekében tavaly novemberben felszámolták azt a korábbi szabályt, mely szerint minimum 50 vagy 100 részvényből álló blokkal lehetett kereskedni - az üzletkötés egysége 1 részvény lett -, újfajta megbízásokat tettek lehetővé és engedélyezték az internetes kötéseket. A tőzsde anyagilag és logisztikailag egyaránt támogatja 1999. decemberi megalakítása óta az egyéni befektetők társaságát, amely tagja a befektetők társulásai világszövetségének (WFCI).
Az idei év komoly választás elé állítja a varsói tőzsdét: döntenie kell, részt vesz-e, és ha igen, melyik európai tőzsdei szövetségben. A Rzeczpospolita című befolyásos varsói lapnak nyilatkozva a tőzsdetanács elnöke, Marek Wierzbowski ezzel kapcsolatban csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy jelenleg a leghasznosabbnak az Euronexthez való csatlakozás látszik, ez azonban még változhat.
Ami a börze és a lengyel politikusok kapcsolatát illeti, azt Iwona Pawlina, a varsói tőzsde igazgatóságának tanácsadója igen pozitívnak értékelte. A szakminiszterektől a miniszterelnökig a kormány valamennyi tagja nyilatkozataiban hangsúlyozta a tőzsde meghatározó szerepét a gazdaság életében, és ez az elismerés tettekben is megnyilvánul. Nemcsak lehetőséget nyújtanak ugyanis a tőzsdének, hogy együttműködjön a kormánnyal és a parlamenttel, de el is várják azt. A tőzsde véleményezte és véleményezi a lengyel tőkepiac működésével kapcsolatos valamennyi törvényjavaslatot, szakértői részt vesznek a szejm bizottságainak munkájában, az új törvények kidolgozásában. Így például módjuk volt befolyást gyakorolni az értékpapír-forgalmi törvény 2000 decemberében végrehajtott módosítására, ami többek között lehetővé teszi, hogy a tőzsde részvényeinek 20 százalékát külföldi jogi személyek vehessék meg, és 2003-ig fenntartja az értékpapír-forgalomból származó nyereség adómentességét.
Meghatározó lehet, hogyan alakul a tőzsde tervezett privatizálása, s ebből a szempontból is igen fontos, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően külföldiek is részt vehetnek ebben. A Rzeczpospolita értesülései szerint a tőzsdetanács már tájékoztatta stratégiai elképzeléseiről a privatizációs minisztert és az értékpapír-bizottság elnökét - a tervek szerint 2002-ig magánkézbe kell kerüljön a tőzsde részvényeinek több mint a fele.
Barabás T. János
