Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt évtizedekben a feltörekvő piacok jelentősége befektetési szempontból folyamatosan felértékelődött, egyre nagyobb részt hasítottak ki az intézményi invesztíciókból. A Világbank hivatalos megközelítése szerint azon országok sorolhatók a feltörekvő piacok csoportjába, amelyeknél az egy főre jutó GDP alulmúlja a 8955 dollárt. Eszerint a feltörekvő piacok (vagy fejlődő piacok) csoportját gazdagítja a már EU-tag Portugália és Görögország is.
A Világbank 44 feltörekvő piac teljesítményét követi figyelemmel. Bár a fejlődő országok adják a világ lakosságának 85 százalékát, a globális GDP-ből csak 20 százalékban részesednek. Ezen piacok 1995 végén már a világ tőzsdei kapitalizációjának 11 százalékát adták, az országcsoport kapitalizációja akkor 1,9 ezer milliárd dollárra rúgott, ami 1986 és 1995 között 11-szeres bővülésnek felel meg. A fejlett piacokon ugyanakkor a tőzsdei kapitalizáció az említett periódusban csak 3,5-szeres gyarapodást produkált. Általános jelenség a feltörekvő országok magasabb arányú GDP-növekedése, mint fejlettebb társaiké, valamint az is, a magasabb tőzsdei megtérülés mellé jócskán nagyobb volatilitás (az árfolyamok változékonysága) társul.
Az elmúlt évezred utolsó esztendejében a feltörekvő piacok államadósságai, államkötvényei (Emerging Market Debt, EMD) dollárban mérve 15,7 százalékos, kiemelt bővülést mutattak (az EMBI+, Emerging Markets Bond Index alapján). Eközben ezen országcsoport részvénypiacai kirívóan gyengén teljesítettek, dollárban mérve 32 százalékkal zuhantak 2000-ben. A két eszközcsoport közötti hozamkülönbség tehát 48 százalékpont volt, erőteljes és meglepő divergenciát mutatva. A tendencia egyébként idén is folytatódott. Ez a jelenség a magyar piacon is megfigyelhető, a MAX államkötvényindex kedvező teljesítménye mellett a részvénypiac csak vergődik.
A feltörekvő piacok tőzsdéi csak közepes erősségű kapcsolatban vannak a centrumgazdaságiakkal, de axiómaként elfogadhatjuk, hogy esésben levő fejlett piaci tőzsdék mellett csak kis esély lehet a feltörekvő piaci tőzsdék felívelésére. Ez részben magyarázat lehet a fent említett divergenciajelenségre. Az elmúlt három hónap során egyébként a feltörekvő piacok teljesítménye nem volt túl rossz, dollárban mérve ezen indexeik mindössze közel ötszázalékos árfolyamveszteséget könyveltek el, miközben a fejlett országok tőzsdéi 12,4 százalékkal estek vissza.
(Táblázatunk bemutatja a vizsgált időszakban kedvező és kedvezőtlen teljesítményt nyújtó fontosabb feltörekvő piacokat.) Pozitív teljesítményt azon feltörekvő piacok produkáltak, amelyeknél jelentős a kőolajexport (Oroszország, Venezuela, Mexikó), ez az elmúlt évi teljesítményekre még fokozottabban igaz volt.
A kedvező feltörekvő piaci állampapír- és államadósság-hozamokat részben megmagyarázza az az igen releváns és jelentős kört felölelő kérdőív (ezt az elmúlt hetekben a Morgan Stanley Dean Witter készítette), amely szerint a megkérdezett vezető alapkezelők csak három feltörekvő piac esetében adnak valamelyest esélyt az adósságszolgálati problémák felmerülésének. A megkérdezettek 31-31 százaléka szerint adósságszolgálati problémák léphetnek fel Argentínában és Nigériában, s a válaszadók 18 százaléka Ukrajnát is problémás esetnek tekinti. A többi feltörekvő ország esetében minimális a kedvezőtlen forgatókönyvet valószínűsítők aránya. Így a fennmaradó országok állampapírpiacaira viszonylag szerény kockázati tényezők leselkednek (legalábbis a várakozások szerint).
Az idei esztendőben is kedvező a feltörekvő piacok perspektívája, mivel az alapkezelők mintegy 62 százaléka számít 10 százalék körüli teljes hozamra (természetesen dollárban), sőt 18 százalékuk vár 15 százalék körüli hozamot, a pesszimisták aránya pedig minimális. Ezen eszközcsoport esetében azért a túlzott optimizmus indokolatlan, mivel az alapkezelők 2001-ben intézményenként nagy átlagban mindössze 0-5 millió dollárt szánnak ezekre a piacokra.
Ne felejtsük el, hogy Amerikában erőteljes likviditásbőség van, amelyből azonban egyelőre főként az amerikai állampapírok és kisebb-nagyobb mértékben a feltörekvő piaci adósságpapírok profitálnak. A globális eszközcsoportok rangsorát az amerikai államkötvények vezetik, az alapkezelők 18 százaléka a legjobb teljesítményt ezen eszközcsoporttól várja. Kedvező, 16 százalékos az S&P 500 részvényindex kiemelt megítélése is. Ami viszont szomorú, hogy szinte az utolsó helyen kullognak a feltörekvő piacok részvénytőzsdéi, az alapkezelők 12 százaléka számít csak arra, hogy itt keresendő a legjobb hozam.
A feltörekvő piacokat érintő kockázati tényezőkön belül messze a legjelentősebb az amerikai gazdaság nehéz földet érésének lehetősége (erre egyébként az alapkezelők 27 százaléka számít, sőt az elmúlt hetek tendenciái, makroadatai alapján ez az arány valószínűleg nőtt). A második, de már jóval szerényebb arányú (16 százalékos) kockázati tényező az adósságpiacokon jelen levő magas hozamokban keresendő.
Konklúzió, hogy a globális piacok igen fontos szereplői meglehetősen szerénynek ítélik a feltörekvő piaci tőzsdék lehetőségeit és az intézményeknél felhalmozott nagy készpénzmennyiségnek csak szerény hányada vándorolhat ezekre a börzékre. Volatilitásuk magas szintje miatt azért tartogathatnak akár némi pozitív meglepetést is.
A magyar piacról elmondható, hogy az újjászületésre még egy évet vélhetően várni kell, már csak azért is, mert Magyarország jelenleg a feltörekvő piacokon belül nem a legkedveltebbek között van. Az állampapírpiac lehetőségei viszont - részben a globális kilátások miatt - kedvezőnek ígérkeznek, sőt pozitív hatásuk lehet az előbb vagy utóbb az Európai Központi Bankba is „begyűrűző" kamatcsökkentéseknek is. A külső tényezők a magyar tőzsdének egyelőre nem kedveznek, szerencsére semmi sem tart örökké.
Prelovszky Attila
