Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem volt vevő a devizapiac az eurózónából érkező jó makroadatokra. A kedvezőtlen jelek viszont erősítették az euróeladói nyomást, noha az amerikai gazdaság sebezhetőségét jelző újabb adatok is napvilágot láttak a múlt héten. Az eurózóna szolgáltatószektorának beszerzési menedzserindexe januárban ugyan 21 hónapos mélypontra esett, de még mindig bőven növekedést mutatott. Az azonos amerikai adat viszont hatalmasat zuhant és növekedésre csak épphogy utalt, míg inflációs nyomásra annál inkább. A német munkanélküliségi ráta a decemberi 9,3-ról januárban 10 százalékra emelkedett, a német feldolgozóipar termelése és rendelésállománya egyaránt meglepően nagy ütemben nőtt, a francia fogyasztói bizalom pedig megugrott. Noha a negyedik negyedévben az amerikai termelékenység növekedési üteme elmaradt a várttól, a teljes tavalyi évben 1983 óta a legnagyobb sebességre gyorsult. Az amerikai elnök a kongresszus elé terjesztette nagyszabású adócsökkentési programját, ami felélesztheti a fogyasztói bizalmat.
Mindez nem rengette meg az euró/dollár kereskedést, de a hétfőn még 0,945-öt is elérő kurzus napi minimuma csütörtökön 0,915 lett a gyakorlatilag folyamatos eladói nyomás eredményeként. A devizastratégák a Reuters felmérése szerint hat hónap múlva a dollárparitás elérését várják a két térség gazdasági növekedése közötti különbség, valamint a kamatrés szűkülése nyomán. Ezek a tényezők ugyanis csökkentik az eurózónából az USA-ba irányuló tőkeáramlás mértékét, azaz lanyhul a dollár iránti igény.
Jóslatokban nincs hiány a dollár/jen árfolyam alakulását illetően sem. Beigazolódott, hogy Mr. Jen - Eiszuke Szakakibara egykori japán pénzügyminiszter-helyettes - nem véletlenül érdemelte ki becenevét. Három héttel ezelőtt ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a következő két-három héten 114-120 jen közötti kereskedést vár. S valóban, a jegyzés kedden egészen 114,3 jenig ereszkedett, amit elemzők azzal magyaráztak, hogy nem is olyan kedvezőtlenek a japán gazdaság kilátásai és a piac ezt már kezdi is figyelembe venni. Másnap gyorsan új érvekkel kellett előrukkolni, miután a kurzus 116,3 jenre szaladt fel, azt követően, hogy a tokiói kormány negyedéves felmérése szerint egyre több vállalat ítéli meg borúlátóan belföldi kilátásait. A nagy pofon azonban elvileg csütörtökön kellett volna érje a jent, amikor kiderült, hogy a július-szeptemberi időszakban a GDP az előző negyedévhez képest nem 0,2 százalékkal bővült, hanem 0,6 százalékkal zsugorodott. A reakció azonban mérsékelt volt, a jegyzés jóval 117 jen alatt maradt. A tokiói jegybank kormányzótanácsának pénteki ülését megelőzően szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy nem zárható ki a zérókamat-politikához való visszatérés, azaz a jelenleg 0,25 százalékos irányadó egynapos kamat nullához közeli szintre történő lenyomása. A lépésre végül nem került sor, de a testület hosszas fejtörés után a diszkontkamatot 0,5-ről 0,35 százalékra csökkentette, amit sokan nemes egyszerűséggel viccnek és struccpolitikának minősítettek. Azonnali reakcióként a dollár/jen jegyzés 116,5-ről fél órán belül 117,4 jenre szaladt fel.
B. P. A.
