Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi hetek eseményei egyre inkább igazolják a régi tételt, amely szerint a hazai részvények árfolyamát elsősorban a nemzetközi tőkepiaci események befolyásolják. A hazai hírekre olyannyira kis mértékben reagál a piac, hogy már a gyorsjelentések, illetve egyes komolyabb horderejű vállalati hírek is csak igen rövid időre mozgatják meg az adott részvény árfolyamát, s egy-két nappal az adott információ napvilágra kerülése után már el is felejtik a befektetők az adott hírt. A jövőben várható teljesítmény vizsgálatánál újra csak elő kell venni a 2000. éves eseményeket.
A tavalyi év első két hónapja a szédületes optimizmus jegyében telt el világszerte, amit tetézett egy 2000-es évi dátumváltás körül kialakuló pszichózis. Az Y2K-félelmek sok befektetőt visszatartottak attól, hogy 1999 végén részvényt vásároljanak, emellett pedig a likviditásszűkétől való félelem miatt a Fed az év végén már nem emelte irányadó kamatait. Az akkori 5,5 százalékos szint már indokolatlanul alacsony volt az 1999. negyedik negyedévi, 8 százalék feletti amerikai GDP-növekedéshez képest. A januárban és februárban kialakuló indokolatlan többletlikviditás szinte minden részvénypiaci indexet élete csúcsára hajtott március elejére. A drámai árfolyam-emelkedésből mindenkinek ki kellett vennie a részét, a még lemaradó alapkezelőknek vásárolniuk kellett, pesszimizmust nem ismert az akkori világ. Március elejére minden elkölthető pénz megtalálta helyét, az év végi tőkeallokáció során leosztott pénzek részvényekbe áramlottak. Így történt ez a magyar piacon is. Erősítette a BÉT helyzetét az is, hogy a magyar makrogazdasági helyzet illetve az ország gazdasági kilátásai is minden idők egyik legjobb szintjén álltak. Emiatt a régión belül szinte minden vezető befektetési bank túlsúlyozásra javasolta Magyarországot. Komoly mértékű friss tőke áramlott ekkor mind kötvényekbe, mind részvényekbe. Az akkor a BUX növekedését és az állampapír-piaci hozamok csökkenését elősegítő likviditási helyzet azonban az év hátralévő részében csúnya tréfát űzött a piaci szereplőkkel.
Tavaly tavaszra teljesen elfogyott a friss pénz. A vezető piacokon beinduló korrekció következtében a befektetők már nem tudtak új pénzeket helyezni a feltörekvőkre. Emellett a belső környezet is nagyot fordult a befektetők szemében. Az antiinflációs politika nem hozta meg az eredményét, köszönhetően főképp a világpiaci kőolajárak emelkedésének, illetve a forint dollárral szembeni gyengülésének. Emiatt az állampapír-piaci hozamok emelkedésnek indultak. Az amúgy sikertelen antiinflációs lépések azonban negatívan hatottak a részvénypiacra is. A Mol problémái a gázárakkal, a gyógyszerárak s a Matáv tarifái hirtelen előtérbe kerültek, így a régión belül nem volt nehéz problémáktól mentesebb cégeket találni a befektetőknek. Az a kevés friss pénz, ami a régióba áramlott, elkerülte hazánkat.
A befektetők nagy része úgy vitte le Magyarország súlyozását semlegesre, hogy új befektetéseiből 0 százalékot juttatott a BÉT-re. Ezek a befektetők azonban legalább nem adtak el.
Megkezdték viszont eladásaikat likviditási okokból olyan szereplők, akiknél a vezető papírokból igen jelentékeny csomagok voltak. Így a piacon tavaly hónapokon át koncentrált eladások álltak szemben szétaprózódott vételekkel. A nagy eladók emellett letarolták a piacot a többi alap előtt is, amelyek így beragadtak szinte minden magyar részvénybe. Emellett rengeteg hazai spekuláns is hasonló sorsra jutott, akik ezektől a nagy eladóktól vásároltak.
Az idei évvel kapcsolatos előrejelzéseknél feltétlenül figyelembe kell venni az előbbi eseményeket, nevezetesen azt, hogy rengeteg potenciális eladó van a magyar piacon 8000-8500 pontos BUX-értékek körül. Az egyes papírokra vonatkozólag ez a Matávnál 1300-1350 forintos, a Mol esetében 5300-5500 forintos, míg a Richternél és az OTP-részvényeknél egyaránt 16 500 forint körüli ellenállási szintet jelent.
A nagy kérdés az, hogy áttörheti-e a piac ezeket az ellenállási szinteket az év során, vagy sem. Kérdéses az is, hogy milyen erő hajtja, hajthatja át az indexet tartósan a 8000 pont körüli értéken.
A lehetséges jövőbeli emelkedést több tényező is támogathatja. A Fed monetáris lazításának várható folytatása, esetlegesen kialakuló pozitív hangulat az euró mellett, a korábbi dömpingeladók totális elfogyása 8000 pontos BUX-érték alatt egyaránt optimizmusra adhatna okot. Az amerikai piac esetleges túlértékeltsége - főleg a technológiai szektoré -, a befektetők pénzkivonása a feltörekvő piacokról és a magyar gazdaság kitettsége az amerikai és az azt követő esetleges európai gazdasági lassulásnak viszont óvatosságra inthet. Könnyen elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy ez az év a tavalyihoz hasonló kettősségben telik el. A világszerte csökkenő kamatlábak elsődleges pozitív hatásaként - ugyan a tavaly januárinál sokkal kisebb mennyiségű - friss tőke jelenhet meg a tavasz folyamán a BÉT-en. Egyes vállalati híreket is pozitívan értékelhetnek a befektetők (OTP-Postabank, Mol-gázüzletág), ami a potenciális eladók visszavonulásához vezethet. Ha az euró tovább erősödik, az ismét pozitív hangulatot jelenthet a befektetők számára. Így nyár elejére könnyen újra 9000 pont közelébe nőhet a BUX, ám ezt követően jelenleg semmi olyan tényezőt nem látni, ami innen tovább hajthatná az indexet.
Így augusztus elejére elérkezhet az a helyzet, amikor már minden potenciális vevő bevásárol, ám az eladók felébrednek. Ősszel általában borongós a hangulat, s a pesszimizmus ekkor már ezzel a piaci helyzettel párosulva akár egy kiadós esést is magával hozhat.
Jónap Richárd
