Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hetekben egyre több elemző kongatta meg a vészharangot egy esetlegesen közelgő amerikai és globális recesszió miatt. Sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Államokban 2000 utolsó negyedévében alig volt növekedés és 2001 első két félévében akár a GDP csökkenésével is számolni lehet, ami átterjedhet a világ más térségeire is. Az értékpapír-piaci szereplők számára a kérdés az, hogy mekkora lesz ez a lassulás és mennyire kell ettől megijedni.
Nem meglepő, hogy mire egy pénzügyi-gazdasági eseményből címlapsztori lesz, addigra a tőkepiacon már nem lehet belőle profitálni. A nagy lassulás lehetőségét is csak ősz vége felé kezdték emlegetni, ekkorra már az európai tőzsdék csúcspontjukhoz képest 20-40 százalékot is estek, a high-tech-piacokon mért csökkenés pedig elérte az 50-60 százalékot is. A piaci folyamatok a tapasztalatok szerint sokkal jobban előre jelzik a gazdasági eseményeket, mint bármely szakértő, így hát érdemesebb azt vizsgálni, hogy ezek mit mutatnak jelenleg.
Az államkötvénypiacon a hozamgörbe alakja meglehetősen jól jelzi előre a gazdaság állapotának várható alakulását. A megfigyelések szerint ha a hozamgörbe normális, azaz a rövid hozamok alacsonyabbak, mint a hosszúak, akkor várhatóan gazdasági növekedés lesz. Ennek magyarázata, hogy a rövid oldalt rendszerint az adott ország jegybankja befolyásolja, s ha itt - például a 3 hónapos vagy az 1 éves kincstárjegyeknél - alacsony a hozam, akkor az azt jelzi, hogy a monetáris politika növekedéspárti, nem túl szigorú. Eközben a hosszabb kötvények árfolyamát alapvetően két tényező befolyásolja: a következő évek várt inflációja és a gazdasági növekedés.
Mivel a kettő összefügg és általában nagyobb növekedés csak nagyobb inflációjú környezetben van, a hosszú kötvények hozama általában mindaddig a rövidek felett marad, amíg a gazdasági növekedés jelentős.
Viszont ha a jegybank agresszíven kamatot emel, az általában előbb vagy utóbb a gazdasági növekedés lassulásához vezet. Emiatt a hosszú kötvények hozama a megemelkedett hozamú rövidek alá esik, hiszen a piac elkezdi beárazni az alacsonyabb növekedést és inflációt. E logikai feltevéseket a tapasztalatok is alátámasztják. Az elmúlt 50 év során az inverz hozamgörbe az Egyesült Államokban gyakorlatilag minden gazdasági lassulást előre jelzett, a hozamgörbe inverzióját követő 12 hónapon belül minden esetben negatív hozam volt az amerikai részvénypiacon.
A hozamgörbe inverzitásának mérésére és a gazdasági növekedés előrejelzésére leggyakrabban a kétéves és a tízéves kötvény hozamának különbségét szokták vizsgálni. Ennek elemzése ugyanis sokkal egyszerűbb, mint a teljes hozamgörbéé. Amennyiben a tízéves hozamból kivonva a kétéves hozamot pozitív számot kapunk, akkor a hozamgörbe normális alakú és a kötvénypiac további gazdasági növekedést jelez, míg ha ez a szám negatív, akkor lassulásra lehet számítani. A mellékelt grafikon e hozamkülönbség alakulását ábrázolja.
Jól látható, hogy tavaly év eleje óta a kötvénypiacok folyamatosan lassulást jeleztek előre az árakban, akkor, amikor a részvénybefektetők még a high-tech-eufória csúcspontján voltak. Azóta folyamatosan inverz volt a hozamgörbe egészen november-decemberig, amióta viszont ismét normálisan emelkedővé vált. Ez arra figyelmeztet, hogy a kötvénypiacok nem számítanak további lassulásra, sőt, a 2001-es év második felétől immár a növekedés visszatérését árazták be, nem kis részben a Fed kamatcsökkentései miatt.
További adalék, hogy az elmúlt egy-két hónapban a magas hozamú, úgynevezett junk-bond (bóvlikötvény)-piacon is komoly javulás mutatkozott. A kockázatos kötvények és az állampapírok közötti hozamkülönbség csökkent, ami nemcsak a kockázatvállalási kedv növekedését mutatja, hanem azt is, hogy a piacok javuló vállalati hitelképességre számítanak.
Mindezeket számításba véve a jelenlegi tőzsdei megnyugvás megalapozott lehet s nem feltétlenül csak egy nagyobb, a bessz által uralt piacon belüli emelkedésről van szó. Az amerikai gazdaság állapota a kötvénypiac szerint közel sem olyan rossz, mint amilyenről a legtöbb szakértő beszél.
Zsiday Viktor
