Tavaly ősztől a távközlési szolgáltatók rész?vény?ár?fo?lya?ma is követte az egekbe a tech?no?ló?gi?ai és internetes papírokét. A Matáv is az ak?ko?ri 1400 forintos szintről idén márciusra 2600 fo?rint fölé emelkedett. A múlt hét csü?tör?tö?ki 1001 forintos záróár első látásra kissé mell?be?vá?gó, de a részvény árfolyam-ala?ku?lá?sa lé?nye?gé?ben hűen követi a nemzetközi tren?det. Né?hány nagy és ígé?re?tes telekomjátékos, mint pél?dá?ul a Vodafone és az NTT DoCoMo ennél ki?sebb zu?ha?nás?sal megúszta a 9 hó?nap?ja tartó kor?rek?ci?ót, de a Matávhoz hasonlóan nagyot esett pél?dá?ul a British Telecom, a France Télé?com, va?la?mint a Matáv-tulajdonos Deutsche Telekom ár?fo?lya?ma is.
A Matáv nem hívta ugyan még le a Westel-opciót és nem költött UMTS-licencre sem, de előbb-utóbb feltehetően ezen is túl lesz. Ha?gyo?má?nyos hangátviteli üzletága enyhén szólva stag?nál, a mobilüzletág még pörög ugyan, de az adat?át?vi?te?li biznisz még nem hoz komoly ár?be?vé?telt. Arra sem igen lehet számítani, hogy va?la?ki nagy sztorit hoz ki a társaság látványos nö?ve?ke?dé?si számokkal kecsegtető balkáni ter?jesz?ke?dé?si terveiből, mivel a nemzetközi tren?de?ket el?néz?ve a piac a mobil hangátvitelt lé?nye?gé?ben lejátszott meccsnek tekinti.
Az átalakuló távközlési ágazat egésze bővül ugyan, de még nem sikerült zsíros profitra vál?ta?ni az adatforgalom robbanásszerű nö?ve?ke?dé?sét, a nagy hossz mögött álló másik történetet, a mobilinternetet nem is említve. A világon az összes távközlési bevételeknek még mindig 60 szá?za?lé?kát adják a lassan növekvő vagy éppen stag?ná?ló hangátviteli szolgáltatások, s ez meg?le?he?tő?sen lerontja az ágazat egészének nö?ve?ke?dé?si üte?mét. „A forgalom az interneten van, a pénz vi?szont a hangátvitelben" - idézte a Fortune a Nortel Networks vezérigazgatóját.
A nagy hossz és a hur?rá?op?ti?miz?mus idején a befektetők nem na?gyon foglalkoztak az?zal, hogy a táv?köz?lé?si szol?gál?ta?tók mennyi pénzt köl?te?nek felvásárlásokra és be?ru?há?zá?sok?ra, az el?len?ke?ző?jé?re for?dult piaci hangulatban azon?ban már nem tudták elfogadni a to?váb?bi ela?dó?so?dást, me?lyet a har?ma?dik generációs mo?bil?szol?gál?ta?tás beindításának költ?sé?gei hoz?nak magukkal. A szol?gál?ta?tók, melyek sorra le?pik meg vártnál gyengébb ered?mé?nye?ik?kel, profit warningjaikkal és szer?ke?zet?át?ala?kí?tá?si ter?ve?ik?kel a piacot, mind Európában, mind pedig az Egyesült Ál?la?mok?ban a be?ru?há?zá?sok vissza?fo?gá?sa mel?lett döntöttek. Ez a tőzsdéken romba döntötte a csil?la?gá?sza?ti P/E-értékek utol?só bás?tyá?ját, a száloptikai szek?tort, de ala?po?san „beszakadt" az egész há?ló?za?ti szek?tor is.
Ki állja a számlát?
Az Egyesült Államokban a táv?köz?lé?si szek?tor talán még az európainál is nagyobbat esett. A nagy, közepes és kisebb kapitalizációjú cégek rész?vé?nye?it egyaránt tartalmazó Nasdaq Telecom in?dex 895 pon?ton kezdte az évet, ta?vasszal egészen 1230 pontig emelkedett, jelenleg pedig 454 pont körül jár, ami az év eleji értékhez vi?szo?nyít?va csak?nem 50, az 52 hetes csúcshoz ké?pest pedig 63 százalékos zu?ha?nás. Az USA-ban 1996 óta több mint másfél száz táv?köz?lé?si szol?gál?ta?tó ment tőzs?dé?re, a szektor egészében pedig össze?sen 350 milliárd dollárt költöttek be?ru?há?zá?sok?ra. Idén azonban itt is meg?tor?pan?ni lát?szik a be?ru?há?zá?si kedv, rá?adá?sul csak ezután jönnek az UMTS-tenderek.
Az európai vállalatok eddig 120 milliárd dol?lárt áldoztak harmadik generációs mo?bil?szol?gál?ta?tá?si engedélyekre, becs?lé?sek szerint azonban to?váb?bi 80 milliárd dolláros költ?sé?get hoz ma?gá?val a rend?sze?rek kiépítése és a szol?gál?ta?tás el?in?dí?tá?sa. Az érintett cé?gek becs?lé?se szerint 5-6-7 évre lesz szük?ség ahhoz, hogy ter?mő?re for?dul?jon beruházásuk, az elem?zők azonban ennél na?gyobb számokról beszélnek. A megtérülés idő?tar?ta?mát azért is nehéz meg?be?csül?ni, mert hal?vány elképzelése sincs sen?ki?nek arról, hogy a mo?bil?szol?gál?ta?tók?nak árbevételük mek?ko?ra ré?szét kell meg?osz?ta?ni?uk azok?kal a cé?gek?kel, ame?lyek a tar?tal?mat nyújtják majd az inter?netszolgáltatáshoz.
Európában jelenleg a be?fek?te?tők azon tű?nőd?nek, hogy ki fogja állni a 3G-s szolgáltatás beindításához szükséges to?váb?bi költségeket. Miután a hi?tel?mi?nő?sí?tők lerontották a szol?gál?ta?tá?si en?ge?délyt szer?zett cé?gek besorolását, a rom?ló köt?vény- és részvénypiaci fel?té?te?lek mellett nem nagyon akar?nak bevonni külső for?rást. A bankok sem szívesen ad?ná?nak, mivel már őket is meg?dor?gál?ták, hogy mi lesz ezzel a ren?ge?teg telekomhitellel, ha - ad absurdum - nem jönne be az optimista forgatókönyv. Fel?me?rült az a lehetőség is, hogy a mobilberendezés-gyár?tók fi?nan?szí?roz?zák a további költ?sé?ge?ket. A hi?tel?mi?nő?sí?tők azon?ban ettől sincsenek el?ra?gad?tat?va. A Standard & Poor's pél?dá?ul azonnal kilátásba he?lyez?te az Ericsson le?mi?nő?sí?té?sét, mi?u?tán a svéd cég meg?egye?zett a né?met MobilCommal, hogy állja a 3G-s szolgáltatás beindítási költ?sé?ge?i?nek oroszlánrészét.
A nevető harmadik
Eddig egyetlen mo?bil?szol?gál?ta?tó, a japán NTT DoCoMo tudta valódi fogyasztói ter?mék?ké tenni a mobilinternetet. A társaság 15 millió előfizetővel ren?del?ke?ző, i-mode el?ne?ve?zé?sű szol?gál?ta?tá?sá?nak vezetője azon?ban no?vem?ber 23-án meglepő be?je?len?tést tett. A DoCoMo, amely májusban indítja el To?ki?ó?ban harmadik generációs szol?gál?ta?tá?sát, a tesztek során úgy ta?lál?ta, hogy a tech?no?ló?gia még nem alkalmas nagy hang- és videofájlok átvitelére, ezért az európai mobilcégeknek, köz?tük a Vodafone-nak, a Bri?tish Telecomnak és a Deutsche Telekomnak, igencsak ka?pasz?kod?ni?uk kell, hogy meg?té?rül?jön befektetésük. (Korábban a mobilszolgáltatók épp attól vár?ták a bevételeket, hogy az internetre és mobiltelefonra rá?ka?pott, adatforgalom után fi?ze?tő ügyfelek ilyen jellegű tar?tal?mak letöltésével mú?lat?ják majd azt a kevés időt, amit 17 colos monitorjuktól és há?rom?di?men?zi?ós hatású hang?szó?ró?ik?tól távol töltenek.)
A mobilszolgáltatással fog?lal?ko?zó cégek árfolyamát néz?ve úgy tűnik, hogy a piac egy?re határozottabban díjazza a DoCoMo visszafogott stra?té?gi?á?ját. A japán cég, amely távol tartotta magát az UMTS-té?boly?tól, rendszerint 15-20 szá?za?lé?kos kisebbségi ré?sze?se?dést vá?sá?rol olyan cégekben, ame?lyek hajlandók elfogadni az ő W CDMA-technológiáját. Hoz?za a készpénzt, melyre a part?ne?rek?nek a harmadik ge?ne?rá?ci?ós szol?gál?ta?tás kiépítéséhez vagy a sávszélesség vá?sár?lá?sá?hoz szük?sé?gük van, valamint a tech?no?ló?gi?át, amely ga?ran?tál?tan a leg?mo?der?nebb a vi?lá?gon. A ki?sebb?sé?gi ré?sze?se?dés meg?szer?zé?se után pedig a DoCoMo arra törekszik, hogy 50-50 szá?za?lé?kos résztulajdonban lévő mo?bil?internet-szolgáltatót hoz?zon létre partnerével.
Vásárlások világszerte
A japán cég - hogy csak a nagy piacokat említsem - Eu?ró?pá?ban két olyan vállalatban is részesedést vásárolt, amely rendelkezik UMTS-licencszel. Az AT&T Wireless 16 szá?za?lé?ká?nak meg?vá?sár?lá?sá?val a múlt hé?ten megvetette a lábát az Egye?sült Államok jelenleg fej?let?len, de hatalmas nö?ve?ke?dé?si le?he?tő?sé?ge?ket rejtő mo?bil?pi?a?cán. A mobilinternet-csa?tá?ra ké?szül?ve nagy húzása volt a japán cég?nek az is, hogy szö?vet?ség?re lé?pett a por?tál?ba?bé?rok?ra is tö?rek?vő internetszolgáltatóval, az America Online-nal, mely az Egyesült Államokban pi?ac?ve?ze?tő, de Európában is erős po?zí?ci?ó?val rendelkezik a Deutsche Telekom leánya, a T-Online mögött. Ha végül össze?jön az AOL és a Time Warner fúziója, akkor a japán cég újabb szó?ra?koz?ta?tó?ipa?ri tartalmat kap mobilinternet-szol?gál?ta?tá?sá?hoz.
N. L.
