Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem tartja meglepőnek a német-amerikai tulajdonban lévő DaimlerChrysler autógyártó tengerentúli cégcsoportja, hogy a márka sok autóját érintő modellváltás időszakát kiváró Chrysler-vevők száma tavaly kevesebb volt a megelőző évinél. Míg 1999-ben világszerte összesen 3,2 millió új Chryslert adtak el, addig a múlt évben mintegy 3 milliót, ugyanakkor a DaimlerChrysler árbevétele az 1999-es 150 milliárdról 160 milliárd euróra nőtt, ami több mint 6 százalékos javulásnak felel meg. A közös autógyártó amerikai érdekeltségének nyeresége a tavalyi pénzügyi évben félmilliárd euróra csökkent, amit a modellváltások költségeivel, illetve a régebbi típusok eladását a tengerentúlon támogató jelentős kedvezményekkel magyaráznak.
A Chrysler a tervek szerint 2003-ig a sorozatgyártásra készek mellett számos koncepcióautót mutat be- például Dodge PowerBox, Super 8 Hemi, Crossfire, Jeep Willis -, együttesen csaknem egy tucat megújított és új modellt prezentálva a vásárlóközönségnek. (Felfrissítik a Jeep-, valamint a PT Cruiser-kínálatot, bemutatják a Dodge Ramet, majd a Vipert és a Durangot is.) Ezzel párhuzamosan ésszerűsítik a termelést, a gyártósorokat, mintegy 5 százalékkal csökkentik a nyersanyagköltségeket és bezárják a tolucai (Mexikó) összeszerelő gyár sebességváltókat készítő üzemét, illetve idén 19,3 ezer, jövőre pedig 4,2 ezer Chrysler-alkalmazott elbocsátását tervezik. Az átalakítások miatt ebben az évben 2,2-2,6 milliárd euró veszteséggel számol a Chrysler, 2003-ban viszont 2 milliárd euró nyereséget remél a cég.
A Chrysler termékfejlesztői 1998-ban, a 300M bemutatásakor bejelentették, hogy három éven belül teljesen megújítják a márka modellpalettáját. Az újdonságok közül a felső kategóriába sorolt Sebringet tavaly ősszel mutatták be az EXX3 koncepcióautóval együtt (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 12., 18. oldal). A Sebringet azóta már sorozatban gyártják, ezt, valamint a megújult Voyagert itthon május elejétől lehet kapni. A Chrysler Jeep Import Hungary Kft.-nél (CJIH) a Sebringet tartják a Chrysler-kínálat egyik legfontosabb limuzinjának, amit arra is alapoznak, hogy az új autó a márka Stratus modelljét váltja fel, igaz, azt nem tekintik az újdonság közvetlen elődjének. Ennek elsődleges magyarázata, hogy a Sebringet mind méretében, mind korszerűbb műszaki megoldásaiban és felszereltségében magasabb szintre, a prémium szegmens alsó-középső kategóriájába sorolják. Az önálló modellnél a változás legfontosabb jellemzői a maximalizált, előretolt utastér (cab-forward), a teljesen új külső dizájn, az új menetdinamikai szabályzórendszer, a négyfokozatú, adaptív automata váltó, a megnövelt teljesítményű fényszórók, a luxuskivitelű utastér, a megnövelt aktív és passzív biztonsági berendezések (például a kétfokozatú első kettőn kívül függönylégzsákok is vannak az autóban). Az új modell az Euro III-as emissziós szabványnak megfelelő kétféle motorral, a 2,7 literes, 203 lóerős V6-os és a PT Cruiserben is alkalmazott (NAPI Gazdaság, 2000. május 9. és augusztus 8., 8. oldal), 2,0 literes, 141 lóerős erőforrással készül.
Ugyancsak e hónaptól kínálja a CJIH a maga korában az alapmodellel teljesen új - manapság egyterűnek nevezett - járműkategóriát teremtő Chrysler Voyagert és a Chrysler Grand Voyagert. (Az "ősváltozat" 1983-ban került piacra.) A személyszállító járművek piaci szegmensébe sorolt egyterűt az Egyesült Államokban kezdetben minibusznak, Európában pedig MPV-nek (Multi-Purpose Vehicles), többfunkciós járműnek nevezték. Azóta számos autómárka kifejlesztette a saját egyterűjét, így került piacra például a Fiat Multipla, a Ford Galaxy, a Honda Stream, a Mazda Premacy és MPV, a Mitsubishi Space Star, a Peugeot 807, a Renault Espace, a Seat Alhambra, a Volkswagen Sharan.
A Chrysler első MPV-jének megjelenése óta világszerte több mint 9 millió Voyagert értékesítettek s ezzel másfél évtizede vezető helyet ér el e kategóriában a cég. Európában 1987-ben kezdték árusítani a típust, 1992-től pedig a Chrysler és az osztrák Steyr-Daimler-Puch vegyesvállalataként működő grazi Eurostar gyárban is hozzákezdtek a hosszú és rövid tengelytávú Voyagerek összeszereléséhez. Kontinensünkön 1995-re - amikor a modell harmadik generációja került a piacra - a Voyager-eladásokkal az MPV-piac 20 százalékát mondhatta magáénak a Chrysler, ami évente átlag 35 ezer egyterű értékesítését jelentette. Pedig az autó megszületését egyrészt néhány Chrysler-vezető kétkedése, másrészt a tetemes fejlesztési költségek miatt 1982-ről egy évvel későbbre kellett halasztani. Leginkább a Fordtól eltávolított, majd 1978-ban a Chryslerhez hívott elnök, Lee Iacocca kardoskodott az egyterű mielőbbi bevezetése mellett. Iacocca felismerését, hogy a Chrysler ezzel az új autótípussal hamarosan visszanyerheti a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára megkopott dicsőségét és piaci pozícióját, később az autósszakma is megerősítette. A több módosításon átesett Voyager 1984 óta 150-nél több szakmai elismerést és díjat kapott, ezek közül kiemelkedik, hogy bekerült a Deaborban lévő Henry Ford múzeumban a járműtörténelem leghíresebb autómodelljei - többek között a Ford T, a Chevrolet Corvette, a Ford Mustang - közé. Nemrégiben az egyesült államokbeli Automotive News a modern idők autóiparában az egyik legokosabb döntésnek minősítette az egyterű megalkotását.
A Chrysler Voyager és a Grand Voyager megújult modelljeinél főleg a biztonság, a környezetvédelem és a komfort fejlesztésére fektettek hangsúlyt a fejlesztők, persze az erőforrásokat is korszerűsítették. Az első csoportba tartozóan például az ütközés intenzitásának arányában két ütemben felfúvódó vezető- és utasoldalain kívül - a fej és a mellkas védelmére - oldallégzsákokat helyeztek el. Nemcsak a biztonságot növeli, hanem a komfortot is javítja, hogy elektromosan nyitható a csomagtér, valamint az oldalsó csúszó ajtók. Ez utóbbi a terhelés- és fordulatszám-érzékelős motor segítségével akadály - például ki-beszálláskor az utas keze vagy lába - érzékelésénél a kisebb baleset megelőzése érdekében megáll.
Az új Voyager valamennyi korszerűsített motorja megfelel a károsanyag-kibocsátást szabályozó Euro III-as környezetvédelmi előírásoknak, emellett az autót az OBD II diagnosztikai rendszerrel is felszerelték, amely folyamatosan vizsgálja a katalizátorok hatásfokát. A 3,3 literes, V6-os motor erősebb, 134 kW-os lett, a 2,5 literes, 16 szelepes, dupla vezérműtengelyes dízelmotor pedig 104 kW teljesítményű. A megújult Voyagereket a cégcsoport grazi üzemében szerelik össze, ahol ehhez teljesen új gyártósort állítottak fel.
B. G.
