Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament tavaly év végén szavazta meg a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000/128-as számú törvényt. A Belügyminisztérium (BM) PR-főosztályának vezetője, Komáromi István a NAPI Gazdaságnak elöljáróban azt mondta, hogy a büntetőpont helyett kifejezőbb a nyilvántartási pontrendszer megnevezést használni. Annál is inkább, mert az új szabályozás nem fogható fel büntetésnek, a cél a sérülésekkel járó közúti balesetek számának csökkentése. A jogszabály összesen 22 törvényi tényállás - ebből hat közlekedési bűncselekmény elkövetése és 16 szabálysértés - esetében rendeli el a nyilvántartásban is rögzített pontok kiszabását. Ennek során az intézkedő rendőrnek nincs mérlegelési jogköre, hiszen a törvény egyértelműen szabályozza, hogy milyen cselekményért mennyi pont „jár", s ezzel korrupcióra - a hatóságok reményei szerint - nem lesz lehetőség vagy legalábbis minimálisra csökken ennek esélye.
A rendőrök továbbra is kétféle elismervényt adhatnak az autósoknak: helyszíni bírságra szólót vagy szabálysértési űrlapot. Azaz lesz, akit a helyszínen megbírságolnak, s ekkor a lapokra a pontokat a rendőrök felvezetik. Ám ha olyan a cselekmény vagy a jármű vezetője vitatja az intézkedő(k) álláspontját, akkor a feljelentést követően a nyomozó hatóság dönt első fokon a szabálysértési eljárásban, és a pont(ok) csak ezt követően kerül(nek) föl a nyilvántartási lapra. A nyomtatványok hárompéldányosak lesznek: egyet kap az állampolgár, egy az intézkedő rendőrnél marad, egy pedig bekerül a BM központi hivatalához.
A törvényben megállapított pontrendszer a szabálysértést egy, bűncselekmény gondatlan elkövetését négy, míg bűncselekmény szándékos elkövetését hét ponttal szankcionálja. A maximális pontszám hét, ez bűncselekménynek minősülő eseteknél jár, igaz, még ekkor sem vonják be minden esetben automatikusan a jogosítványt. Ha a pontok száma két éven belül eléri a tizennyolcat, az illető hat hónapra elveszti a jogosítványát. (Ekkor kötelező díjfizetéses utánképzésen résztvenni, csak utána juthat újra jogosítványhoz.) Addig azonban van javítási lehetőség, amit megelőz, hogy a BM központi hivatala 14 pontnál automatikusan értesítést küld az autósnak. Ekkor a vezető választhatja az utánképzést, melynek eredményeként 5 pontot lefaraghat. Érdemes azonban már 14 pont előtt önként jelentkezni a díjfizetős tanfolyamra, hiszen ekkor akár 9-cel is csökkenthetik az érintett személy addig összegyűlt pontjainak számát. Az egy-egy esetnél kiszabott pont megszerzése után két évvel elévül, s azt a fordulónapon hivatalból törlik - mondta a szakember, aki kiemelte: az új rendszerrel a balesetek - az útminőség és a gépkocsik műszaki állapota mellett - egyik legfontosabb előidézőjét, a nem elég körültekintő vezetői szemléletet próbálják befolyásolni. A nyugat-európai tapasztalatok mindenesetre kedvezőek, Németország Baden-Württemberg tartományában a közlekedésrendészeti emberek a pontrendszer bevezetésének tulajdonítják a balesetek számának 6 százalékos csökkenését.
Egyes jogászi körök szerint a rendszer egyik hiányossága, hogy a pontok kiszabása ellen, a cselekményt vitatva a vezető fellebbezhet. Ilyenkor persze az autós időt nyerhet, ugyanakkor előfordulhat, hogy például a másfél évvel korábban kiszabott pont - a fellebezés nyomán - a jogerős döntés megszületéséig időközben elévülhet. Mivel a közúti ellenőrzést végző állomány felkészítése megtörtént, az év eleji pár hetes türelmi idő leteltével a rendőrség immár élesben pontozhatnak.
Drávucz Péter
