Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat 2003-ban módosította a kormány – tudtuk meg Szenci Győzőnétől, az agrártárca szakértőjétől. Ennek keretében azoknak kell kötelezően bejelenteniük a termelést, akik 500 négyzetméternél nagyobb területen termesztenek mákot, vagy ezt kereskedelmi céllal teszik. (Korábban csak a mákszalma betakarítás utáni elégetése vagy mákalkaloida-gyárnak való felajánlása volt a kikötés. Mákszalmának a magoktól megfosztott gubót nevezi a szaknyelv.) A lépést megelőzően is úgy vélekedtek a tárcánál, hogy ennek nem lesz kedvezőtlen hatása a hazai mákfogyasztásra, máktermelésre. Ez lényegében be is igazolódott, mert összesen 1500-2000 hektárra tehető a hazai étkezési és 75 hektárra a díszítőmák termelési területe, ami körülbelül megegyezik a bejelentési kötelezettség bevezetését megelőző időszakéval.
A korábbi félelmek mögött alighanem az húzódott meg, hogy az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki – Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. Ezzel szemben vannak olyan nyugat-európai országok, amelyekben a mák nem része az étrendnek, ezért kereskedelmi forgalomban alig-alig lehet kapni.
Emellett az elmúlt hetekben további kedvező fejlemények is születtek a magyar máktermesztést illetően. Az étkezési mák esetében egy 2003-as kormányrendelet még lehetővé tette a magas, 0,7 százalékos összalkaloid-tartalmú növények termesztését. Ennek a kormányrendeletnek azonban volt egy kitétele – több minisztérium kérésére, a mákszármazékokkal való esetleges visszaélések megelőzése érdekében –, amely 2006-tól 0,4 százalékos szintet jelölt meg határértékként, ezt pedig lényegében csak egyetlen hazai nemesítésű tavaszi fajta tudja itthon „produkálni”. Ezzel viszont az a gond, hogy a mákot Magyarországon szinte kizárólag ősszel vetik. A magasabb határérték fenntartására szóló kérelmet ki kellett küldeni Brüsszelbe, ezért eddig átmeneti időszak volt érvényben. A napokban megérkezett a válasz, érdemi észrevételek nélkül, így a magasabb alkaloidtartalmú növények termesztése legalább 2010 elejéig lehetővé válik.
Az ipari mák esetében sem okozott törést az EU-csatlakozás. Magyarország ugyanis most is a világ morfinpiacának meghatározó szereplője, a nemzetközi piacon évente értékesített mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8–10 százalékát adja – tudtuk meg szakmai körökből. Ez a meglehetősen nagy arány elsősorban azzal magyarázható, hogy az ágazatnak nagy múltja van Magyarországon, például a morfin mákszalmából való előállítását Kabay János szabadalmaztatta.
