Ha önmagát nem is éri utol, de némileg felzárkózhat Magyarország az emissziókereskedelemben, miután az év utolsó munkanapján a kormány határozatban elfogadta az ország nemzeti kiosztási tervét, s azt megküldték az Európai Bizottság (EB) számára is – közölték lapunkkal a környezetvédelmi tárcánál. Így amennyiben az elkövetkezendő egy-két héten belül az unió is rábólint, úgy ez lehet a végleges változata a kiosztásnak.
A kiotói egyezmény mellett működő uniós kezdeményezés az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid emissziós kvótáinak kereskedelmével foglalkozik, s Magyarország mellett eddig több mint tíz tagállam fogadta el a saját tervezetét. Eszerint elméletben már 2005 elejétől bizonyos társaságok csak úgy „füstölhetnek” a levegőbe, ha ennek megfelelő mennyiségű kibocsátási jogot, szén-dioxid-kvótát adnak vissza év végén az államnak. Ehhez a kvótákat a nemzeti kiosztási terv keretében, első ízben nagyrészt ingyen kapják meg a vállalatok; egy tonna szén-dioxid levegőbe eresztése egy kvótának felel meg. Érdekessége viszont a történetnek, hogy elviekben az első kvótavisszaadás áprilisig kellene hogy megtörténjen, ám az engedélyeket egyelőre ki sem osztották.
Emellett másik probléma, hogy február végére az új belépőknek is ki kellene osztani a megfelelő kvótamennyiséget, ám egyelőre ők sem kapnak kvótát. Sőt, a környezetvédelmi tárca tájékoztatása szerint még azt sem lehet tudni, hogy a különböző ipari kapacitásbővítésekkel mennyi új kvótát kellene kapniuk a fejlesztő cégeknek, ugyanis ez a kiosztás is az új belépőknek szánt „pool”-ból történik. Amennyiben a tárca jelenlegi információi helyesek, úgy nem lehet probléma az újonnan belépőkkel, ha azonban lesz még jelentkező, akkor lehet, hogy korlátozni kell a kiosztást.
A korábbi kiosztási tervhez képest újdonságnak számít az is, hogy az állam kevésbé nyúl bele a kiosztás alá tartozó cégek zsebébe: a teljes kvótamennyiség 96 százalékát osztja ki ingyen 95 százalék helyett. Mindez azt jelenti, hogy míg korábban 2,5 százaléknyi kvótát árvereztek volna el, addig most, úgy tűnik, beérik 1,5 százalék eladásával.
Az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló, az Országgyűlés által még tavaly év végén megszavazott törvény hatálya alá tartozó cégek legnagyobb problémái éppen a kiosztandó mennyiséggel voltak; most úgy látszik, e tekintetben is engedtek a döntéshozók.
Mindezek mellett korábban felmerült az is, hogy igyekezzenek Magyarországot az európai kvótakereskedelem központjává tenni. Ezen az elképzelés szerint a szén-dioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatnák adóalapjukból, és a kvázi adócsökkentéssel el lehetne érni, hogy ezek a cégek magyarországi leányvállalatokon keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat (telepítsék az országba az úgynevezett treasuryközpontokat).
Bakonyi Attila