Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik feltétele a hetvenszázalékos csatornázottsági szint elérése, ehhez pedig 2015-ig 970 milliárd forint értékű beruházást kell megvalósítani - mondta Somogyi Piroska, az Műanyagcsőgyártók Szövetsége (MCSSZ) elnöke a szervezet konferenciáján. Az MCSSZ szerint a fejlesztéseket 40-50 százalékban állami, 25-35 százalékban az unió ISPA-támogatásából, a fennmaradó részt pedig a helyi önkormányzatok pénzeszközeiből finanszírozhatják. A fejlesztések menetrendjét és költségeit a tavaly elkészült nemzeti megvalósítási program (NMP) tartalmazza, amelyet az EU települési és szennyvíztisztítási irányelve alapján dolgoztak ki. A kötelező fejlesztések tekintetében Magyarország 2008., 2010. és 2015. december 31-ei teljesítési határidőket kapott. A NMP rögzíti azt is, hogy mely önkormányzatoknak milyen határidőre kell kiépíteniük a szennyvízelvezető és -tisztító rendszerüket. (Magyarországon, a nemzetközi normákhoz hasonlóan, a műanyag csövek hatvan százaléka PVC-ből készül. Ez a leghasználhatóbb műanyag, mivel hosszú élettartamú, nem vagy csak nehezen ég el és a baktériumok sem telepszenek meg rajta.)
A jelenlegi 50 százalékos csatornázottsági szint 70 százalékra való emelése 16 ezer kilométer csatorna kiépítését igényli. A műanyagcső-gyártóknak 2005-ig az EU hatszáz termékszabványát is át kell venniük, ebből eddig csupán 55-öt harmonizáltak.
Az MCSSZ szakemberei szerint a szennyvízcsatornák építéséhez a legkorszerűbb és legtakarékosabb megoldás a műanyag cső használata. Az Európai Közösség meghatározása alapján a műanyag csövek építőipari terméknek számítanak, amelyeket gáz-, víz-, telekommunikációs és épületgépészeti vezetékek építésekor alkalmaznak. A csőgyártók részéről ezen EU-csatlakozási kritérium vélhetően igen kedvező megítélés alá esik, hiszen a csatornahálózat-fejlesztések a termékeik iránti keresletet is jelentősen növelik.
D. E. L.
