Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A termés mennyisége alapján még azt lehetne mondani, hogy jó évük volt a kajszibarack-termesztőknek, hiszen a tavalyi 19,5 ezer tonna után idén mintegy 21 ezer tonna gyümölcsöt tudtak leszedni. Emellett a belföldi piac is igen jónak bizonyult: folyamatosan élénk volt a kereslet.
Mindezek ellenére nem alakult kedvezően a szezon, ugyanis - elsősorban a magántermelők kertjeiben - rendkívül nagy volt a moníliafertőzés. Ez túlnyomórészt arra vezethető vissza, hogy e növénybetegség tünetei hasonlítanak a fagy okozta károkra, így sokan nem ismerték fel időben a bajt és elkéstek a védekezéssel. Ennél is nagyobb gondot okozott azonban, hogy drasztikusan csökkent a feldolgozóipar érdeklődése a kajszibarack iránt. Szabó József szerint ez a fogyasztási szokások változásával magyarázható. A hazai üdítőital-piacon a kajszibarack alapanyagú termékekkel szemben egyre nagyobb teret nyer a szűrt őszibaracklé. E változás mára oda vezetett, hogy egyes gyárak már meg is szüntették a kajszi felvásárlását.
Sok örömre az export sem ad okot a termesztőknek, annak ellenére, hogy a magyar áru igen keresett a külpiacon. (Idén még Franciaországból is volt érdeklődés.) A magyar gyümölcs akkor jelenhetne meg a külpiacokon, amikor az olasz, spanyol és görög áru eltűnik, ennek ellenére tavaly mindössze 1,2 ezer tonna kajszibarackot exportáltak a termelők, s becsült adatok alapján az idei kivitel még ezt a mennyiséget sem éri el.
A kedvező feltételek ellenére is gyenge teljesítmény azzal magyarázható, hogy a termesztés az utóbbi években szétaprózódott, s emiatt az exporthoz szükséges háttér - hűtőház, csomagolóüzem - sok helyen nincs meg. Szabó József úgy véli, hogy a piac adottságainak köszönhetően évi 10-15 ezer tonna kajszit is könnyedén értékesíteni lehetne a külpiacokon. Ehhez azonban szükség lenne az előbb említett háttér megteremtésére, illetve a versenyképesség javítása érdekében a 45 milliméteresnél nagyobb gyümölcsöket termelő, valamint a késői termésű fák arányának növelésére. Így a kivitel július közepétől augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos lehetne, szemben a mostani helyzettel, amikor július végén már nincs az országban exportálható tétel.
A termelők helyzetén nem javítottak az árak sem, ugyanis azok az elmúlt évihez képest szinte semmit sem változtak. A feldolgozó, illetve a hűtőipari vállalatok 60-100 forintot fizettek kilogrammonként, az étkezési kajszi ára 150-200 forint között mozgott, míg aki exportálta a termését az 200-400 forintot alkudhatott ki kilogrammonként.
Á. A.
