Az idei meggytermés az elmúlt évi 51 ezer tonnánál 10-15 százalékkal kevesebb lett. (A termés elsősorban a Dunántúlon és a Duna-Tisza Közén csökkent.) Az elmúlt és az azt megelőző évet alapul véve arra lehetett számítani, hogy a hazai termelők szinte válogathatnak
a felvásárlók között. Tavaly ugyanis mind belföldön, mind külföldön rendkívül keresett volt a jó minőségű hazai meggy, olyannyira, hogy akkor szakmai körökben úgy látták, akár a termés dupláját is könnyűszerrel értékesíteni lehetne.
Az év végére azonban a legnagyobb külföldi vásárlók - a német konzervgyárak - raktáraiban összesen mintegy 5 millió üvegnyi készlet halmozódott fel. Ezért idén a szezon elején jelentősen csökkentették az átvételi árakat; tavaly a kilogrammonkénti exportárak 2,4 márka körül mozogtak, idén legfeljebb 1,35 márkáig mentek, ám egyes cégek ma már egy márkát sem voltak hajlandóak fizetni. A feldolgozók jelentős része vélhetően a készletek nélkül is alacsonyabb árakat határozott volna meg, mivel sok német kereskedelmi lánc rendkívüli akciót hirdetett, s a fogyasztói árakat üvegenként körülbelül egy márkával csökkentették.
A magyar meggy versenyképességét az is rontja, hogy a lengyelek és a szerbek - két jelentős termelő - vámmentességet kaptak az Európai Uniótól, míg a magyar árura érvényben maradtak az elmúlt évi vámok. További bevételkiesést okozott a forint erősödése. Így szinte bizonyos, hogy a szállítók idén nem tudják megismételni a tavalyi 16 200 tonna exportot.
A belföldi piacon sem alakult kedvezőbben a szezon. A kereslet ugyan megfelelő volt, sok termelő azonban az esőzések után erőltette a szedést, s ez a minőség rovására ment. Ennek következtében némileg szűkült a piac, s ez sem segítette a termesztőket. A fogyasztói árak egyébként 130-190 forint között szóródtak, emellett még megfelelően jövedelmező volt a termelés.
Á. A.
