Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt években a hazai fűszertermelés rendkívül rapszodikusan alakult. Ennek okát szinte minden forgalmazó a piac szabályozatlanságában látja: néhány éve például a kedvezőnek mutatkozó értékesítési lehetőségeken felbuzdulva csak Békés megyében annyi köménymagot termeltek, amenynyivel az Európai Unió egyéves szükségletét is ki lehetett volna elégíteni. A köménymag és a fűszerpaprika mellett egyébként majoránnát, mustármagot és koriandert termesztenek nagyobb mennyiségben az országban. A termelés mennyisége mellett a hazai piac nagyságát is igen nehéz megállapítani. Bárány Tamás, a Kotányi Hungária Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, az éves belföldi forgalom értéke 4 milliárd forintra tehető. Ennek döntő részét még a szólófűszerek adják, ám az utóbbi években - a keleti és a mediterrán ételek elterjedésével - fokozatosan növekedett a fűszerkeverékek aránya, s felmérések szerint ma már a belföldi forgalom egynegyedét adják. Bárány Tamás szerint ezen a téren további bővülés várható, véleményét elsősorban azokra a piackutatási eredményekre alapozza, amelyek szerint a magyar háztartások 85 százalékában használnak valamilyen fűszerkeveréket.
A szólófűszerek közül - a paprikán kívül - hagyományosan borsot, köménymagot és majoránnát használnak a hazai háztartásokban. Ezek meglehetősen jelentős hegemóniájuk ellenére az utóbbi időben fokozatosan veszítettek népszerűségükből, éppen a fűszerkeverékekkel, illetve a zöld fűszernövényekkel szemben - állítja Bárány.
A belföldi piacon egyébként egyre nagyobb az érdeklődés a fűszerek iránt, olyannyira, hogy ma már a piac sok tekintetben fejlettebb, mint az osztrák. Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy a belföldi piac nem kimondottan árérzékeny, mivel ezek a termékek viszonylag olcsók, így egy áremelkedést könnyebben tolerálnak a fogyasztók. A vevők a fűszer áránál sokan fontosabb tartják például a minőséget és az ízt. Mindezek ellenére az árharc érzékelhető a piacon, ám Bárány állítja: ezt nem a vásárlók kényszerítették ki. E téren némi segítséget jelent a nagy importőröknek a forint erősödése is.
Kerti Mihály, a Szilasfood Kft. ügyvezető igaztója is egyetért azzal, hogy a piac jelentős mértékben bővült, ezt támasztja alá, hogy az országban szinte minden fűszerfajta megszerezhető. Úgy véli ugyanakkor, hogy a magyar piac árérzékeny, s az importalapanyag drágulásából alig-alig lehet valamit áthárítani a fogyasztókra. A termesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a megfelelő koordinálás hiánya igen nagy gondokat okoz, nagyon sokan hallomások alapján gazdálkodnak. Elsősorban azon növények vetésterülete nőtt meg az utóbbi években, amelyek termesztését jól és viszonylag könnyen lehet gépesíteni.
Azzal, hogy a piac árérzékeny, a fűszerbeszállítással foglalkozó Rózsavölgyi Kft.-nél is egyetértettek. Szerintük ezt támasztja alá, hogy némely - kisebb - vállalat a hazai termesztésű, olcsóbb növényeket keresi.
Á. A.
Európában jelenleg a legdrágább fűszer az igazi sáfrány, amelynek egy kilogrammjáért több mint egymillió forintot fizetnek a feldolgozók. A rendkívül csábító ár mögött azonban hatalmas munka áll, hiszen egy grammhoz a Spanyolországban honos krókusz bibéjének csaknem 5 ezer darabját kell leszedni. (Az igazi sáfrány termesztéséhez Magyarországon nem megfelelőek a hazai éghajlati viszonyok.)
