Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly az év elején szakmai körök még mintegy 120 ezer tonnás konzervuborka-, más néven „berakóuborka”-termésre számítottak, ám a kedvezőtlen időjárás miatt alig 60 ezer tonnányit tudtak betakarítani. Idén egyelőre valamivel jobbnak mutatkozik a helyzet; a vetésterület 3000 hektárról 3200 hektárra növekedett, s az időjárás is kedvezőbb, bár az ültevények májusban, a vegetáció szempontjából kiemelten fontos időszakban még alig kaptak esőt. Mindezek alapján Mótusz Antal úgy véli, hogy a folyó évben az össztermés eléri a 80 ezer tonnát. (Annak érdekében, hogy ezt termelési szintet stabilizálják, a terméktanács a közeljövőben a magasabb minőségi követelményeket szem előtt tartó termelők támogatását szándékozik kérni az agrártárcától.)
A konzervgyárak azonban még az említett mennyiségnél is többet igényelnének, így az országban gyakorlatilag keresleti piaccal kell számolni. Ennek következtében a Kisalföldön - ahol a felvásárlók tavaly új fizetési rendszert vezettek be - a szezon elején megállapított garantált ár idén átlagosan 21 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. (A konzervipar részéről egyébként tavaly a garantált ár mellé minőségi felárat is ígértek, ám ezt az év végén nem mindenki tudta kifizetni. Idén egyelőre hasonló ösztönzőkről nem esett szó, s emiatt a nyugat-magyarországi területeken nem is növekedett a vetésterület.) Így például az 5-8 centiméter hosszúságú uborkáért kilogrammonként 75 forintot ajánlanak. Az árkialakítás szempontjából az ország keleti régióiban viszont a napi piaci helyzet irányadó, ott a felvásárlók most az 5-8 centiméteres áruért 80-90 forintot kínálnak kilogrammonként.
Az árak emelkedése miatt a bel- és a külföldi piacon egyaránt fokozódik az olcsóbb - nagyobb - uborkából készült konzervek népszerűsége, s azzal lehet számolni, hogy ha az uborkakonzervek az átlagosnál jobban drágulnak, ez a tendencia még inkább felerősödik.
A kívánatosnál kisebb termés miatt egyébként a konzervgyárak az exportszerződések megkötésénél meglehetősen óvatosak, de a szállítási kötelezettségek nagy része hosszú távra szól, így azokat egyik évről a másikra nem nagyon lehet érdemben módosítani. Tavaly például a gyárak az alapanyaghiányt kénytelenek voltak importból pótolni, ami számottevően drágította a termelést s csökkentette a nyereségüket. Mótusz szerint ahhoz, hogy a berakóuborka-piac feszültségei enyhüljenek, a termőterületnek tartósan 4000 hektár fölöttinek kellene maradnia, így a termés vélhetően évről évre meghaladná a 100-120 ezer tonnát.
Á. A.
