Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaszi talaj-előkészítési, vetési munkák a viszonylag csapadékos időjárás miatt a megszokottnál lassabban haladtak. Tavaszi búzából 12 ezer hektáron, tavaszi árpából pedig 182 ezer hektáron került földbe a vetőmag. Az állományok - az FVM jelentése szerint - szépen sorolnak, többségük kedvező képet mutat, s egyelőre növény-egészségügyi gondok sem tapasztalhatók. Az étkezési és takarmányborsó vetése összesen mintegy 30 ezer hektáron már befejeződött. A cukorrépát is elvetették csaknem 63 ezer hektáron, a kikelt állományokat azonban a hónap közepén különböző mértékű fagykár érte.
A napraforgó és a kukorica vetése folyamatos - május elejéig előbbi 314 ezer hektáron, utóbbi 1,1 millió hektáron került földbe. Az őszi kalászos gabonák állományának összképe kedvező - a trágyázást a gazdálkodók már befejezték.
A változékony időjárás ellenére a zöldségtermelők a vetést és az aktuális munkákat időben elvégezték. Fűszerpaprikát a gazdák - a palántázott területet is figyelembe véve - a tavalyihoz képest 30 százalékkal nagyobb területen termesztenek, a vetések jól fejlődnek.
A burgonya ültetése áprilisban még tartott, a hónap végéig 35 ezer hektáron végeztek a munkákkal. Az április 14-15-i fagyok - elsősorban Csongrád megyében - a korai ültetvények fejlődését hátráltatták. A hajtáscsúcs ugyan sok helyen károsodott, ám ezt a termesztők szerint a növények „kiheverik", így várhatóan május első dekádjában már piacra kerül az újburgonya. A zöldspárgatermés jelentős része a fagy miatt nem értékesíthető - becslések szerint a növények 30 százaléka tönkrement. A fagyokat a kiültetett dinnyepalánták is megsínylették, Baranyából és Tolnából 30-70 százalékos kárt jelentettek.
A fagy után a gyümölcsösökben a növénybetegségek - monília, lisztharmat - okoz károkat, sőt a helyenként erős atkafertőzés miatt már a harmadik-negyedik permetezésre is szükség volt. Az április közepi fagypont alatti éjszakai hőmérséklet országszerte jelentős virágkárokat okoztak - az előzetes felmérések szerint Zala megyében a legrosszabb a helyzet. Az alma- és körtefák esetében idén csupán gyenge-közepes termésre lehet számítani. A cseresznye- és meggyültetvényeken még rosszabb a helyzet, azokon helyenként 80-100 százalékos a kár. A szőlőnél terméskiesést okozó gazdasági kárt nem okoztak a fagyok. Az időszerű munkákat a gazdák az ültetvényekben és a pincékben folyamatosan végezték.
(NAPI)
