A globális gabonamérlegben a hosszabb távra szóló piacelemzői várakozások szerint a termést meghaladó nagyságú kereslet miatt egyre fokozódnak a feszültségek. Az eladók áremelkedésben reménykednek, ezt a várakozást azonban az utóbbi egy-két hónap ártrendje nem nagyon indokolja. A búza világpiaci árának ingadozása március közepétől egy 3-5 dolláros szűk sávon belül maradt. A kukorica ára viszont a márciusi stagnálás után az argentin export felgyorsulása nyomán 7-8 dollárral - a folyó szezon mélypontjára - süllyedt. Ami az új szezont illeti, figyelemre méltó, hogy a legnagyobb termelő és egyben exportőr országokban - az USA-ban és az EU-ban - csökken a vetésterület, ugyanakkor az importőr (elsősorban a kelet-európai) országok közül több is növelni igyekszik a termelését. Ide sorolható egy-két észak-afrikai ország is, amelyek előreláthatóan 500-600 ezer tonnával fogják csökkenteni búzabevitelüket. Jelenleg azonban még vásárolnak: Tunézia 100 ezer tonna opcionális lágybúzát kötött le, 121-127 dollár/tonna c&f áron. Marokkó 60 ezer tonna francia búzát vett 119-126 dollár/tonna, Jordánia pedig 50 ezer tonna amerikai keménybúzát 165 dollár/tonna ugyancsak c&f paritású árakon. Algéria és Egyiptom 150 ezer, illetve 110 ezer tonna keménybúza iránt érdeklődik.
Törökország a szezon folyamán már harmadik alkalommal hirdetett exporttendert, ez alkalommal 360 ezer tonna búzára, illetve 100 ezer tonna árpára. A meghirdetett búzamennyiségnek valamivel több mint egyharmadát kötötték le, 107,75-108,87 dollár/tonna fob áron.
Május elején az amerikai lágybúza tonnánkénti ára 103 dollár, a keménybúzáé 134 dollár volt, fob Mexikói-öböl paritáson. Az argentin búza ára 126 dollár körül volt, a franciáé 110-112 dollár. A német keménybúzára 128-129 dollár/tonna áron voltak üzletek.
A kukoricapiacon az argentin és a kínai áru versenyképessége egyaránt romlik az amerikai ajánlatokkal szemben, amelyek 85 dollár/tonna körüli fob Mexikói-öböl paritású árakat tartalmaznak.
S. M.
Potori Károly