Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma már szokásosnak mondható, hogy a húsvét előtti hetekben a hazai piacon a tojás iránti kereslet gyakorlatilag semmit sem élénkül. A háztáji termelés a tavasz elején jelentősen megnő, emiatt emelkedik a saját fogyasztás. (A KSH becslése szerint a hazai éves tojástermelés 3,2 milliárd darabra tehető. Ebből körülbelül 4 millió darab keltető tojás.) Mindezek következtében a nagyüzemek a télen jellemző, heti 32-33 milliós termelést 28 millió körülire szorítják le. A nyári hónapokhoz képest azonban még ez az időszak is jónak mondható, akkor ugyanis a szabadságolások miatt tovább csökken a kereslet, így sok helyen ekkor tartják az éves állományváltást.
A termelés egyébként teljes egészében fedezi a hazai igényeket, import az utóbbi években nem volt. Behozatallal csupán akkor számolnak az ágazat szereplői, ha az árak belföldön magasabbak, mint a környező országokban. Az export volumene elhanyagolható, tavaly mindössze 9-9,5 millió darabot tett ki, zömmel biotojás, amelyet a magyar piacon csak nehezen lehet értékesíteni magas, 35-40 forintos ára miatt.
A hazai igények stagnálása a felvásárlási árakban is érezteti hatását. Az év eleje óta a termelők 13,50-14 forintot kaptak darabonként, s csaknem biztos, hogy az ár a húsvét előtti napokban sem emelkedik, így a fogyasztói ár - dobozban - darabonként 18-20 forint között szóródik majd.
A belföldi forgalom döntő részét a tyúktojás teszi ki, csupán elhanyagolható mennyiségben keresik a fürjtojást, elsősorban éttermek. Pulykatojást is lehet ugyan kapni, ám magas ára miatt ebből alig vásárolnak, a kacsa- és lúdtojást viszont a hazai piacon a szalmonellaveszély miatt nem lehet forgalomba hozni.
Az említett, évi 3,2 milliárdos össztermelésből közel 500 milliót az élelmiszeripar vásárol fel. További 250 millióból tojásport, tojáslevet készítenek, leginkább közétkeztetési vállalatok számára, s kisebb mennyiséget a gyógyszeripar is igényel, elsősorban vakcinagyártás céljára.
Á. A.
