Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az almaüzlethez közel állók tavaly ősszel még „csupán" 550-600 ezer tonnányi terméssel számoltak. Ehhez képest csak a feldolgozóüzemekbe mintegy 630 ezer tonna, a hűtőházakba pedig körülbelül 100 ezer tonna árut szállítottak be a termelők. (A feldolgozók 80 ezer tonna almasűrítményt készítettek, amelynek döntő részét külpiacon igyekeztek elhelyezni, mivel a belföldi szükséglet csupán évi 5 ezer tonnára tehető.)
A háztáji kertekben szüretelttel együtt a teljes hazai termés 800 ezer tonna körül alakult - tájékoztatta lapunkat Szigeti Zoltán, az ország legnagyobb almafeldolgozó társasága, a Wink Kft. ügyvezető igazgatója. Ez azonban nem sok örömre adott okot, mivel Európában is a vártnál nagyobb lett a termés, s ennek következtében az almasűrítmény ára számottevően csökkent az 1999. évihez képest. (Tavaly decemberben már tonnánként csak 1300-1400 márkát adtak érte, míg az előző évben 2700-2800 márka között szóródott az ára.) Az áresés a belföldi piacra is hatással volt, olyannyira, hogy sok feldolgozó még a kilogrammonkénti 22 forintot sem volt hajlandó megfizetni a termelőknek, inkább lemondott az ehhez járó 3,60 forint állami támogatásról.
A kereslet egyébként azóta sem élénkült meg, s szinte alig van érdeklődés sűrítmény iránt, pedig az országban még mindig 10-15 ezer tonnányi eladatlan áru van. Emellett mintegy 40 ezer tonna friss almát tárolnak a hűtőházakban
Szigeti úgy véli, a kialakult helyzet elsősorban arra vezethető vissza, hogy az ültetvénytulajdonosok a termés döntő részét eredendően étkezési almának szánják, később azonban megfelelő kereslet hiányában ipari almaként, jóval olcsóbban kénytelenek eladni. A termesztési költségek ugyanakkor rendkívül magasak, s az ágazat szinte csak állami szubvencióval tartható életben. A termelés hatékonyságát Szigeti szerint csak úgy lehetne javítani, ha jóval nagyobb hozamú fajtákat telepítenének a gazdaságok.
A hazai termelésű étkezési alma fogyasztása is számottevően növelhető lenne, ehhez azonban még hiányzik az átgondolt marketing. Ezen túl régiónként szükség lenne legalább egy-egy olyan központra, ahol megfelelő hűtőházak, osztályozó- és csomagológépek állnának a termelők rendelkezésére, hogy a hazai alma az importgyümölccsel azonos minőségben jelenhessen meg a piacon. Egy-egy ilyen központ kialakításához azonban 500-600 millió forintra lenne szükség.
Á. A.
