BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Idén várhatóan mintegy tíz százalékkal növekszik a hazai tolltermelés

A múlt nyáron még úgy tűnt, hogy 2001-et is a tollárak emelkedésének tavaly megindult gyorsuló üteme jellemzi majd. Az utóbbi időben azonban az Egyesült Államok gazdaságában egyre határozottabban mutatkoznak a recesszió jelei, ami a tollágazat szereplőit is óvatosságra inti, ugyanis az észak-amerikai ország az egyik legnagyobb felvevőpiac. Mivel a kereslet erősödésére Japánban és Európában sincs sok remény, idén előreláthatóan a legjobb esetben is csak szinten marad a toll világpiaci ára - véli Baradács László, a Toll Terméktanács elnöke.

2001. február 9. péntek, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A nemzetközi piacon a toll iránti kereslet növekedése az elmúlt három-négy évben jelentősen felgyorsult, elsősorban az egészséges életmód térhódításának köszönhetően. A nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban és Japánban olyan ütemben emelkedett az igény, hogy azzal a termelés 1997 után már nem tudott lépést tartani. Mindezek miatt még az elmúlt év közepén is úgy látszott, hogy az árak emelkedése - a szabadpiacon esetenként 70-80 százalékkal többet adtak a tollért, mint 1999-ben - idén is folytatódik. Ma már azonban sokkal visszafogottabbak a várakozások, ugyanis a talán legnagyobb felvevőpiacnak számító Egyesült Államokban a recesszió jelei mutatkoznak. Ez elsősorban azért jelent gondot, mert előreláthatóan a másik két nagy piacon, Japánban és Európában sem nő a kereslet.
Az exportőrök helyzetét nehezíti, hogy egyes prognózisok szerint Kínában a liba- és kacsaállomány mintegy 1,6 milliárd darabra nőtt, s ennek következtében a tolltermelés is meredeken, csaknem 25 százalékkal emelkedik. Az, hogy ezek a jóslatok beválnak-e, március elején derül ki, amikor is a kínai áru megjelenik a piacon. Abban az esetben, ha az ázsiai országban valóban az említett szintre emelték az állományt, a globális tollkínálat szinte bizonyosan emelkedik, mivel több nagy exportőr, közöttük Franciaország, Lengyelország és Magyarország is növeli a termelését.
Itthon például tavaly mintegy 5 millió naposlibát keltettek. Ez arra enged következtetni, hogy a idén legalább 4,2-4,3 millióra bővül a „húscélú” libaállomány - ezekről tépik a fehér tollat - a megelőző évi 3,7-3,8 millióról. Így valószínűleg a fehértoll-termelés is hasonló ütemben, 10-12 százalékkal, 1250-1300 tonnára emelkedik.
Szürke tollból viszont előreláthatóan nem tépnek többet a tavalyi 700 tonnánál. Ez arra vezethető vissza, hogy a libamáj iránti érdeklődés a legjobb esetben is csak stagnál, így a szürke tollat adó, „májcélú” állomány szinten marad. Kismértékben viszont a kacsák száma is emelkedik, így a teljes hazai tolltermelés a 2000. évi mintegy 4000 tonnáról, a folyó szezonban előreláthatóan 4300 tonnára növekszik. A hazai termelőket - akik a nemzetközi piacon hagyományosan az egyik legjobb minőségű áruval jelennek meg - a globális kereslet szűkülése mellett az is nyugtalanítja, hogy a forgalom mindinkább az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek felé tolódik el. Emellett a kőolajárak csökkenése sincs jó hatással a piacra, mivel így a nagy konkurenciát jelentő, szintetikus helyettesítő anyagokkal töltött paplanok is olcsóbbak lesznek.
A. A.

Ábrahám Ambrus
Ábrahám Ambrus

Ez is érdekelhet