A megelőző évek viszonylag lanyha és stagnáló piaca után tavaly szokatlanul nagy volt az érdeklődés az őszi búza, árpa, rozs és tritikálé szaporítóanyaga iránt. Az utóbbi háromból már október elején kifogytak a készletek, annak ellenére, hogy a kínálat meghaladta az 1999. évit. A forgalom felfutása Hullán Tibor szerint elsősorban a tavalyi magas gabonaáraknak és a kedvező értékesítési lehetőségeknek köszönhető.
Ugyanakkor őszi búzából az erős kereslet s a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint nagy, 1,2 millió hektárnyi vetésterület ellenére is számottevő, 25 ezer tonnányi vetőmag maradt meg. (Ez a mennyiség előreláthatóan a következő szezon elejéig az ilyenkor szokásos „kopás" után sem csökken 16 ezer tonna alá.) Október végén egyébként még úgy tűnt, hogy a 180 ezer tonnányi kínálat nem vagy csak szűkösen lesz elegendő.
Hullán úgy véli, hogy miután a kedvező piaci körülmények ellenére is ilyen jelentős a „maradványkészlet", a vetőmagtermelő ágazatban új szabályozásra lenne szükség. Így például az irányárakba olyan költségtényezőket kellene beépíteni, amelyek lehetővé tennék a szezon végén megmaradt áru kezelését.
Az eladatlan készleteken túl kedvezőtlen fejlemény az is, hogy a felhasználáson belül visszaesett a csávázott szaporítóanyagok aránya - a búza esetében az 1999. évi 79 százalékról mintegy 55 százalékra. A csökkenés elsődleges oka, hogy a csávázószerek s emiatt a kezelt vetőmagvak is számottevően drágultak.
A jó minőségű szaporítóanyagok iránti kereslet növelésére indított hitelakció eredménye elmaradt a várakozásoktól. Kedvező körülmény, hogy az Európai Unióban (EU) változatlanul nagy a kereslet a Magyarországon termelt vetőmagvak iránt. Végleges adatok ugyan még nincsenek, de csaknem biztos, hogy az ország továbbra is az EU harmadik legnagyobb szállítója.
Az importnak az előző három évben - leginkább a zöldségmagvak esetében - tapasztalt növekedése is valószínűleg folytatódott tavaly.
Az idei évről Hullán elmondta, az időjárás miatt ugyan a tervezetthez képest még változhatnak a vetésterületek, de az bizonyos, hogy tavaszi árpából és kukoricából ki tudják elégíteni az igényeket. Az előbbi esetében a „minimális végfelhasználói irányárat” tonnánként 58 940 forintban állapították meg, ami a csávázás költségeit tartalmazza, az áfát azonban nem.
Á. A.
