Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi időben a nádipar reneszánszát éli, s folyamatosan növekszik azoknak a köre, akik tetőfedő nádat, nádszövetet vagy nádpallót használnak házépítéskor. A kereslet elsősorban az Európai Unióban erősödött, a tető héjalását egyre többen nádból készíttetik. Az igények növekedését jól mutatja, hogy a Nádker Rt. - a hazai nádkereskedelem egyik kiemelkedő szereplője - a tervek szerint idén mintegy 300 ezer kéve (egy kéve 60-65 centiméter kerületű) tetőfedő nádat arat le, körülbelül 90 százalékát exportálja - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor, a cég vezérigazgatója. Ezen túlmenően 1-1,5 millió négyzetméter nádszövetet igyekeznek értékesíteni, körülbelül 70 százalékát Nyugat-Európában.
A vezérigazgató nem vállalkozott annak becslésére sem, hogy a folyó szezonban mennyi lesz az ország nádtermése, mivel az aratható terület az időjárástól függően napok alatt számottevően csökkenhet vagy növekedhet. Annyit azonban elmondott, hogy kedvező feltételek mellett egy hektárról körülbelül ezerkévényi nádat lehet betakarítani.
A nád minőségét tekintve két nagy kategóriát különböztetnek meg, az ipari és a tetőfedő nádat - utóbbiba a vékonyabb, rövidebb, ám erősebb fajtákat sorolják. Mindkét esetben fontos azonban, hogy a nád „egyidejű", azaz csak friss termés legyen, mivel a még lábon lévő, esetleg többéves szálak már nem tartósak. Éppen ezért fontos, hogy a nádtermő területeket akkor is vágják, ha onnan abban az évben semmit sem kívánnak felhasználni.
A folyó szezonban a nádtermést a kedvezőtlen időjárás mellett a természetvédelmi korlátozások is csökkentik. Bujdosó Attila, a Hortobágyi Nádgazdaság Kft. igazgatója - aki szerint az idei termés régiónként 20-40 százalékkal elmarad a tavalyitól - azt állítja, hogy az aratási időszak másfél-két hónappal rövidebb lett. Ennek ellenére a kft. viszonylag nagy volument, 2-3 millió kévét szeretne betakarítani.
Egy tavaly készített felmérés jóvoltából pontosan lehet tudni, hogy a Balaton nádtermő területe 1217 hektár, amelyből 1107 hektár aratható - nyilatkozta Fejér Vilmos, a balatoni vízügyi Kirendeltség vezetője. A természetvédelmi előírások és a jegesedés elmaradása miatt azonban idén derülátó becslések szerint is csak mintegy 550 hektáron tudnak végezni a betakarítással. Az is gondot jelent, hogy a Balatonon csak 90-es „relatív vízmagasság" fölött szabad aratni, a jelenlegi vízállás pedig alig haladja meg a 70-et.
Á. A.
