Megfigyelhető, hogy egyes ellenállás-, illetve támaszszinteket az árfolyam az első alkalommal áttöri, más esetekben viszont többszöri kísérlet ellenére is érvényben maradnak a szélsőértékek. Az alábbi elemzésünkből kiderül, a fordulópon-tok közötti időszakok összehasonlítása segíthet abban, hogy különbséget tegyünk a támasz- és az ellenállásszintek tesztelésének kimenetelében.
Elsőként nézzük például a h1 árcsúcs tesztelését, amely az év elején történt. A jegyzés kezdetben egy új rövid távú minimumra esett vissza a h2 pontban, ami arra utalt, hogy a h1 maximum tartósan érvényben marad. A rákövetkező napokban az árfolyam mégis visszatért a h1 maximum szintjére. A fenti ármozgásban fontos szerepet játszott, hogy amíg a h1-h2 korrekció 13 napig tartott, addig a csatlakozólag fellépett emelkedés a h1 pont szintjéig lényegesen rövidebb idő - 6 nap - alatt ment végbe. Ez a lendület valószínűsítette, hogy az emelkedés közvetlenül folytatódik a h1 ellenálláson túl. Hasonlóan alakult az ármozgás február második felében, a K csúcs kiépülését követően. Először az L pontig történt korrekció, 7 nap alatt, majd a rákövetkező visszahajlás a K pontig már csak 5 napot vett igénybe. Ennek megfelelően itt is az emelkedés folytatódásának volt nagyobb valószínűsége.
Ellenkezőleg történt a március első felében létrejött M árcsúcs tesztelése. Az első lépésben egy tartósabb visszaesés következett (M-P), amely 24 napot vett igénybe. Májusban, júniusban a jegyzés mégis visszahúzódott az M pont közvetlen közelébe, ami esélyt adott az emelkedő trend folytatódására. A P-V szakasz azonban lényegesen tovább tartott, mint az M-P visszaesés (51 napig), vagyis a V áttörése valószínűtlen volt. Az esélyek javulására augusztus közepéig kellett várni, amikor az árfolyam újra megközelítette M és a V szintjét. A V-w2 korrekció 19 napig tartott, míg a rákövetkező visszahajlás V szintjéig már csak 12 napot fogott át. Ennélfogva itt is az emelkedés közvetlen folytatódása volt lehetséges. Szeptemberben, a C maximum tesztelésekor azonban egy téves jelzést kaptunk. Az ötnapos C-D ereszkedő szakaszt ugyanis már két nap alatt korrigálta a D-E elmozdulás, amelynek magasabb lendülete - tévesen - az emelkedés folytatódását prognosztizálta. Októberben, az ellenállás ismételt tesztelésénél azonban a szakaszok időszükségletének a vizsgálata már helytállóan jelezte a küszöbönálló trendváltozást. A jegyzés a G maximumban másodszorra is a 35 dolláros ellenálláshoz húzódott. Ez a folyamat (F-G) 10 napot vett igénybe, míg az előző, E-F visszaesés valamelyest rövidebb ideig, 8 napig tartott. Mivel az árfolyamnak F-G során hosszabb időre volt szüksége ugyanazon mértékű elmozduláshoz, előre látható volt, hogy az emelkedés holtpontra jut. November második felében újabb megerősítést kaptunk a trendfordulót illetően, amikor a H-I emelkedő szakasz közel azonos ideig tartott, mint a G-H csökkenés, de már csak egy alacsonyabb szintre jutott el az árfolyam.
December első napján a 32 dolláros támasz áttörése további adalékot szolgáltatott a tendencia megváltozásához. Valószínű volt-e, hogy a kevéssel 30 dollár fölött elhelyezkedő H támasz ebben az időszakban megtörjön? Nos, a H-I emelkedés 10 napig tartott, miközben a jegyzés már a nyolcadik napon visszaesett H szintjére. Ez szintén a tendencia közvetlen folytatódását és a H támasz megtörését jelezte előre. Szerdán ugyan emelkedett az ár, tegnap viszont ismét süllyedt, s továbbra is az ár csökkenése prognosztizálható. Egy „jelentős" támasz viszont található 22 dollár alatt (P), ami középtávon egy nagyobb kiterjedésű korrekciót válthat ki.
Sz. Z.
