Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Novemberben lett 11 éves a Budapesti Árutőzsde. Az első hét-nyolc évben folyamatos volt a fejlődés, majd drasztikusan visszaesett a forgalom. Az idei év azonban – legalább is a határidős gabonapiacon – ismét sikeresnek ígérkezik. Minek tulajdonítja e kedvező fordulatot?
– Úgy gondolom, 2000-es forgalmi adataink bizonyítják, hogy a BÁT túljutott az 1998-as nemzetközi pénzügyi válság okozta megrázkódtatáson. A devizaszekció forgalma stabilizálódott, a határidős gabonapiac idei forgalma pedig rekord, meghaladja az 5 millió tonnát, ami az idei teljes magyar termés több mint felének megfelelő volumen. Ezt figyelemreméltó aránynak tartom, és szerintem azt is jelzi, hogy a BÁT immár visszavonhatatlanul integrálódott a magyar gabonagazdaságba. A tőzsdei üzletkötések során kialakult árszint ma talán az egyetlen megbízható, nyilvános referencia a gabonafélék tényleges piaci értékének megállapításához. Nem véletlen, hogy magánjogi szerződéseikben olyan termelők és felhasználók is a BÁT jegyzéseit veszik alapul, akik egyébként nem tőzsdéznek.
A BÁT gabonaforgalmának növekedésében természetesen a piaci viszonyok is jelentős szerepet játszottak. Az idei szezon például kukorica tekintetében a szélsőségesen változó piachoz, ingadozó árakhoz hozzászokott termelők és kereskedők számára is okozott meglepetéseket. Az év folyamán a várakozások a kezdeti túltermelési aggodalmakból a hiánypszichózisba csaptak át, és ennek megfelelően az árak nyolc hónap alatt 80 százalékkal emelkedtek. A szabad piacot a nem-teljesítések tömege jellemezte, míg a BÁT-on az ismert garanciális elemeknek köszönhetően a teljesítési biztonság 100 százalékos maradt, s ez nyilvánvalóan addicionális vonzerőt jelentett.
A tőzsde vezetése azon gondolkozik, hogyan bővíthetné a kínálatot azokkal a készletekkel, amelyeket a termelők az államilag támogatott kamatozású hitelek fejében közraktárba helyeztek. Kidolgozás alatt van egy olyan, az összes érdekelt féllel összehangolt szabályzatmódosítás, amely a termelői hitel visszafizetéséhez szükséges pótlólagos pénzügyi ráfordítás nélkül is lehetővé tenné a közraktárjegyek tőzsdei teljesítésre való felhasználását. Azt várjuk ettől a konstrukciótól, hogy növeli a BÁT gabonapiacának likviditását és forgalmát, emellett az érintett termelői kör számára biztonságos és kiszámítható értékesítési alternatívát kínál.
– A határidős húspiac változatlanul „tetszhalott". Lát-e lehetőséget e helyzet megváltoztatására? Van-e elképzelésük arra, hogy miként lehetne a termelőket és a feldolgozókat becsalogatni a BÁT-ra?
– A gabonapiac sikerei mellett a tőzsdei húspiac helyzetét kudarcként éljük meg. Itt sajnos nem sikerült olyan határidős kontraktust kialakítani, amely megfelelő, széles körű érdeklődést keltene. Az eredménytelenség szempontjából másodlagos jelentőségű kérdés, hogy az okok a BÁT „ügyetlenségében" vagy a piac sajátosságaiban rejlenek-e. A hússzekció megszüntetése egyelőre nem szerepel a tőzsdetanács napirendjén, de a BÁT középtávon várható átalakulása, átalakítása kapcsán ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell.
– A magyar energiatőzsde megnyitására valószínűleg még jó ideig várni kell. De nem ez volt az egyedüli terv arra, hogy az 1998. és 1999. évihez hasonló forgalom-visszaesést elkerüljék. Hol tartanak ezek megvalósításával, és milyen valós eredmények várhatók a nagy nyugat-európai árutőzsdékkel kezdeményezett együttműködéstől?
– Az energiahordozók a világ árutőzsdéinek forgalmában előkelő helyet, illetve részarányt foglalnak el, ezért érthető, hogy megalakulása óta a BÁT fejlesztési céljai között is szerepelt e termékkör magyar piacra alapozott határidős piacának megteremtése. Öt évvel ezelőtt közel álltunk ahhoz, hogy beindítsuk az energiaszekciót, de sajnos ezt az olajszőkítési ügyek lehetetlenné tették. A visszaélések megakadályozása érdekében hozott kormányzati intézkedések szükségszerűen a szabadpiaci forgalom erőteljes korlátozásával jártak. A közelmúltban az áram piacának tervezett liberalizálása csillantotta fel újra a reményeket. A törvényalkotás ugyanakkor késik, és a tervezett liberalizációs intézkedések várhatón lépcsőzetes, megfontolt üteme nem teszi valószínűvé, hogy a közeli jövőben egy megfelelő likviditású határidős piacot lehessen erre a termékre felépíteni. Ezért döntött úgy a tőzsdetanács, hogy első lépésként inkább egy „márkás" alaptermék bevezetését próbálja meg. A Londonban jegyzett Brent nyersolaj áralakulásának általános gazdasági jelentősége az elmúlt néhány hónap során a napi sajtóban is igen széles nyilvánosságot kapott. Az a célunk, hogy a magyar energia- és üzemanyag-felhasználók szélesebb köre számára is elérhetővé tegyük ezt a terméket, ráadásul forintban jegyezve, azaz beépítve a dollár árfolyam-változásainak mindenkori hatását is. Tárgyalást kezdtünk a londoni nemzetközi kőolajtőzsdével (IPE), a kontraktus feltételeinek kialakításáról. Nyilván nem arra számítottunk, hogy a Mol ezentúl majd a BÁT-on „hedgeli" például a teljes olajimportját, de úgy gondoljuk, hogy hasznos eszközt adhatunk a magyarországi kis- és középvállalatok számára a világpiaci olajárak változásából fakadó kockázataik kezelésére. Számításaink szerint ez a „termék" olyan befektetők érdeklődésére is számot tarthat, akik eddig közvetlenül nem tudták elérni az IPE-t. A BÁT számára fontos, hogy ilyen nyersanyagra Budapesten, átlátható és szabályozott környezetben lehessen kereskedni, és ne engedjünk teret olyan botrányoknak, amelyekről például külföldi „kalóz"-brókerek tevékenysége kapcsán hallhattunk. Remélem, hogy tárgyalásaink sikerre vezetnek, és néhány hónapon belül megindulhatnak a BÁT-on a határidős nyersolajügyletek.
– Ön a tőzsdetanács elnökévé való megválasztását követő nyilatkozataiban a BÁT–ban megtestesülő vagyon nevesítését jelölte meg elsődleges feladataként. Meddig jutottak ezen a téren, s mennyire érinti ez a kérdés az intézmény jövőjét?
– A BÁT belső viszonyainak rendezése valóban olyan prioritás volt számomra, ami a hosszú távú stratégiák megvalósításának is előfeltétele. Ezen a téren jelentős előrehaladást értünk el az elmúlt egy év alatt. Közgyűlésünk a döntő többség támogatása mellett rögzítette a vagyonnevesítés alapelveit és algoritmusát, és a napokban végül sikerült rendezni a korábban kizárt tagokkal való elszámolást. Tiszta helyzetet teremtettünk tehát, így nem látom akadályát annak, hogy a 2001. január 31-re tervezett rendkívüli közgyűlésen a vagyon nevesítését alapszabályba rögzíthessük. A tőzsdék életében világszerte tendencia a „demutualisation", azaz a non-profit szervezetek társasági formába való átszervezése. A gyakorlatban ez a tulajdonosi és kereskedési jogosultságok szétválasztását jelenti. A BÁT tagjai alapításkor többféle szempontot figyelembe véve jegyeztek részesedést a Budapesti Árutőzsdében. Alapvetően a kereskedési lehetőség megszerzésének szándéka dominált, de ma számos olyan tag is van, akiknek a vagyoni hányadhoz való kötődése az erősebb.
A tőzsdetanács azt szeretné biztosítani, hogy az aktív tagok szabadon kereskedhessenek, a „befektetők" pedig kulturált módon juthassanak hozzá vagyoni hányaduk piaci értékéhez. A változásokra a tőzsde felkészült, és amikorra a törvényi változások lehetővé teszik, elvégezzük az átalakítást. A részvénytársasági forma elősegítheti stratégiai céljaink elérését, akár a BÉT-hez történő kölcsönös közeledést, akár egy esetleges stratégiai befektető bevonását illetően.
A BÁT gazdálkodásának kiegyensúlyozásában jelentős szerepet játszottak a költségcsökkentő intézkedések, de az ebben rejlő tartalékok korlátozottak. A jövedelmezőség hosszabb távú javítása mindenképpen új bevételi forrásokat igényel. A folyó működés biztosítása mellett a szükséges fejlesztésekhez is meg kell találnunk a forrásokat. Hagyományosan nyílt kikiáltásos rendszerben kereskedünk a gabonával, de az ősszel meghosszabbított nyitvatartásban elindítottuk az elektronikus kereskedését is, a devizaügyleteket pedig már kizárólag az ETS-en kötik. Rendszereink fejlesztéséhez, továbbá az internet kínálta lehetőségek kihasználásához pótlólagos forrásokra is szükség lesz. Ezért is döntött úgy a legutóbbi közgyűlés, hogy az elmúlt évek gyakorlatán változtatva ehhez vissza kell forgatni a BÁT legjelentősebb befektetésében, a 25 százalékban tulajdonolt Keler Rt.-ben keletkező nyereséget is, osztalék formájában.
– A múlt év végén sokan borúlátóak voltak a BÁT jövőjét illetően, most úgy tűnik, biztatóbb a helyzet, s az intézmény még némi nyereséget is termelt. Fenntartható-e a javuló tendencia, s ehhez a termékskála bővítésén kívül milyen további lépéseket, infrastrukturális fejlesztéseket tart szükségesnek?
– A globalizáció, az információs technológia forradalma a tőzsdék számára is kihívást jelent. A BÁT stratégiai céljai között ezért szerepel a nyitás három irányba is: itthon a BÉT felé, a közép-kelet-európai régió fejlődés előtt álló piacai irányába, valamint termékspecifikus alapon a világ vezető árutőzsdéivel kialakítható stratégiai szövetségek felé. Az első területen néhány bizalomerősítő kapcsolatfelvételen és együttműködési lépésen túl egyelőre kevés történt, itt a törvényi változások hozhatnak haladást. A régió piacainak és az egyes országok gazdaságpolitikájának különbözősége egyelőre a második célterületen is türelemre int. A harmadik stratégiai irányt illetően – az említett kezdeményezések eredményeként – remélhetőleg hamarosan létrejöhet a határidős nyersololajpiac Budapesten. A mezőgazdasági termékek körében is hasonló tárgyalások lesznek január első napjaiban, amelyek hozzájárulhatnak mind a termékválaszték, mind a likviditás, a forgalom növeléséhez. Összességében tehát úgy értékelem, hogy 2000-ben sikerült stabilizálni a Budapesti Árutőzsde helyzetét, megoldani néhány kulcskérdést, ami az intézmény jövőjét is befolyásolhatja. Minden ok megvan arra, hogy optimizmussal nézzünk a 2001-es üzleti év elé.
(NAPI)
