Novemberben folytatódott a száraz és az évszakhoz képest meleg időjárás. A nappali hőmérséklet több esetben elérte a 18-20 fokot, és - egy-két alkalomtól eltekintve - éjszakára sem süllyedt fagypont alá. A lehullott csapadék mennyisége országrészenként 30-75 milliméter között változott, s igen jótékony hatással volt a talajmunkák végzésére, valamint az őszi kalászosok kelésére.
A kukorica betakarítása november végére 1,186 millió hektáron befejeződött. A hektáronkénti termésátlag 4,3 tonna, a betakarított termés 5,123 millió tonna. Ezek az eredmények elmaradtak az előző években megszokottaktól, elsősorban a belvíz- és az aszálykárok miatt.
A cukorrépát csupán 56 ezer hektárról lehetett felszedni. A hektáronkénti átlagtermés 34,86 tonna, összesen 1,966 millió tonna cukorrépát szállítottak a gyárakba. A digesztió 15,5-16,5 százalék között változott, ami jónak mondható - a magasabb cukortartalom némileg enyhítette a gazdálkodók veszteségét.
A kedvező időjárásnak köszönhetően az őszi vetésű növények talaj-előkészítési munkáit 1,7 millió hektáron végezték el. Az árak emelkedése miatt azonban az őszi műtrágyázást sok esetben elhagyták vagy csak minimális adagot szórtak ki. A termelők több régióban is nehezményezték, hogy az augusztusban megkötött szállítási szerződéseket a műtrágyagyártók csak november végén teljesítették.
A vetési munkákkal is időben végeztek, s az elmúlt hetekben lehullott csapadéknak köszönhetően a magvak zöme ki is kelt, az állományok szépen sorolnak.
Az őszikáposztarepce-földek azonban vegyes képet mutatnak - a vetést követően kevés csapadék hullott, így sok helyen foltos a kelés.
Az őszi árpa a szokottnál jóval hamarabb és jobban besárgult. Ebben a novemberi csapadék hatására sem volt számottevő változás. A hónap végén tapasztalt állapot szerint az őszi árpa a közepesnél jobb képet mutat.
Az őszi búza vetése elhúzódott, olyanok is vetettek búzát, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy a talaj-előkészítés nehézsége miatt nem kívánnak ezzel a növénnyel foglalkozni. A korai vetésű fajták sok helyen az ilyenkor megszokottnál fejlettebbek, kedvezőtlen fejlemény viszont, hogy több területen már felütötte fejét a lisztharmatfertőzés. A fejlett növényzetnél a tél folyamán kipállás miatti kipusztulás is előfordulhat. Az utóbbi hetekben tapasztalt meleg következtében a gyomnövények is erőteljes fejlődésnek indultak, ezért több területen gyomirtóztak.
A zöldségtermesztők a betakarítás okán örültek a viszonylag száraz, meleg időjárásnak, így a munkákat a hónap végéig mindenhol befejezték. A fóliás kertészetekben a termelés folyamatos, a piaci ellátás jónak mondható. A szabadföldi kertészetekben végzik a tápanyag-utánpótlást és az őszi mélyszántást.
Néhány gyümölcsösben még értékesítésre vár a leszüretelt ipari alma. Idén a termés jelentősen meghaladta az előző évit, emellett kedvezőtlen tendencia volt, hogy az ipari alma világpiaci ára csökkent. A hazai átvételi árak kilogrammonként 7-22 forint között mozogtak, a legtöbbet 14-16 forintos áron vették át. Az ültetvényeken folyamatosan végzik az időszerű munkákat. Az őszi telepítéseket hátráltatta, hogy a szárazság miatt egyes területeken az ültetés előtti talajmunkákat nem lehetett jó minőségben elvégezni. A folyó évben is beigazolódott, hogy a pályázatokhoz a faiskolák által tavasszal kiadott szaporítóanyag-igazolások nem fedik a valóságot, a tényleges kínálat kisebb, mint az ígérvényekben szereplő mennyiség.
A szőlőültetvényekben az ilyenkor szokásos munkák - őszi talajművelés, tápanyag-utánpótlás, szálvesszők lehúzása - nagy részét már befejezték. A pincészetek folyamatosan végzik a jó minőségű alapanyag kezelését. A meleg időben a szőlő savtartalma csökkent, így a fehérborok lágyabbak, ezért savpótlás vált szükségessé. A késői érésű szőlőből készített vörösboroknál erre most nincs szükség. Egyes jó adottságú dűlőkben még novemberben is szüreteltek 24-25 fokos szőlőt. Tokaj-hegyalján kívül Villányban és Móron is jelentős mértékű volt az aszúsodás. Az idei év egyébként a szőlő és borminőség tekintetében az évszázad legkiemelkedőbb éve.
(NAPI)
