Még alig két hónapja, hogy megalakult a Magyar Gyertyagyártók Országos Szövetsége, emiatt a hazai termelés volumenéről még nincsenek megbízható adataik, s inkább csak a piacot jellemző tendenciákról tudnak tájékoztatást adni. Magyarországon még a kilencvenes évek elején is szinte csak húsvét, halottak napja, valamint advent és karácsony előtt volt számottevő a kereslet a gyertya iránt. Az utóbbi években azonban már csökkent a szezonalitás, de e kedvező fejlemény ellenére egyelőre még nem sok remény van arra, hogy a skandináv országokban kialakult szokáshoz hasonlóan itthon is szinte minden este gyertyát gyújtanak a családokban, s hogy így egész évben kiegyenlített lesz a kereslet.
A hazai felhasználás nagy részét egyelőre az olcsó kínai gyertyák teszik ki. Ezek minősége sokszor kifogásolható – hamar leégnek és folynak. Emiatt a szövetség legalább azt szeretné elérni, hogy a gyertyákon az égési időt tüntessék fel. Újabban egyébként – az európai divathoz hasonlóan – egyre keresettebbek a teamécsesek, a figura- és a szálas díszgyertyák, illetve az illatos gyertyák.
A piac bővülése több ismert európai gyertyaöntő céget - így például a német Galát és a dán Eurocandle-t is - Magyarországra csábított.
A mennyiségi igényeket, illetve azok növekedését azonban egyelőre csak becsülni lehet – állítja Hevesy-Korenchy Ida –, mivel még arról sem nyerhetők pontos adatok, hogy a legfontosabb alapanyagból, a parafinból egy évben mennyit használnak fel. (A gyártók a parafin döntő részét a MOL-Chem Kft.-től szerzik be, ám egyre többen fedezik igényeiket importból.) A keresletnövekedés többé-kevésbé megbízható fokmérőjének tekinthető, hogy a gyertyaöntő „manufaktúrák” és a gyertyagyárak száma jelentősen emelkedett.
A magyar gyertyák minősége egyébként rendkívül jó, köszönhetően annak, hogy parafin tulajdonságai kiemelkedőek. Emiatt ezeket a nyugat-európai országokban is keresik. A külpiacokon azonban egyre nehezebben állják a versenyt, mivel az elmúlt egy év alatt a parafin ára közel 20 százalékkal emelkedett. Emellett az is drágítja a termelést, hogy a színezőanyagot, sőt a kanócot is importálni kell, mivel a belföldi piacra készülteket jobbára a szőnyegszövéshez használt felvetőfonálból sodorják.
***keret***
Hevesy-Korenchy Ida szerint a gyertyagyártók is követik a divatirányzatot, s egy-egy év divatszíneire a gyártásnál is figyelemmel vannak. Magyarországon egyébként a korábban kedvelt piros gyertyákat egyre kevesebben vásárolják, míg a kék gyertyák népszerűsége növekszik.
***keret***
