Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon idén a 380 ezer hektárnyi vetésterülettel szemben összesen 304 ezer hektárról takarítottak be a becslések szerint megközelítően 480 ezer tonna napraforgómagot. (A tavalyihoz képest nagymértékben csökkent a termőterület - előbb a belvíz, később pedig az aszály tett kárt a vetésekben, ráadásul az elégtelen növényvédelem miatt sok helyen erős volt a gyomosodás.) A termés ugyan így jóval elmarad a tavalyi 700 ezer tonna körüli mennyiségtől, ám a belföldi szükségleteket még előreláthatóan fedezi. A terület mintegy 30 százalékán alacsony, hektáronként 1 tonna körüli volt a terméshozam, de volt példa 3,4-3,7 tonnás termésre is. Kollár Lajos szerint a minőség jó közepesnek mondható, a mag olajtartalma 45 százalék körül mozog.
A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) szeptember óta szinte folyamatosan csökkenő napraforgómag-jegyzések november közepe óta több mint 1400 forinttal erősödtek. Kollár Lajos úgy véli, ez annak a következménye, hogy az elmúlt hetekben több hónapos csökkenés után a világpiacon is emelkedésnek indultak a napraforgómag-árak, mivel egyre több olyan előrejelzés látott napvilágot, amely szerint Argentínában és az Európai Unióban (EU) zsugorodik a vetésterület. Ennek következményeként pedig a jövő szezonban a világtermés várhatóan körülbelül 1 millió tonnával, mintegy 25 millió tonnára esik vissza.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az árnövekedés a jövő szezonban is kitart, és minden bizonnyal drágul a napraforgóolaj is. Látványos áremelkedéssel viszont nem sokan számolnak, a takarmánypiac közelmúltbeli fejleményei miatt. A betiltott csont- és húsliszt helyett ugyanis előreláthatóan az alternatívaként leginkább szóba jövő szójadara iránt nő majd a kereslet, ennek „melléktermékeként” pedig valószínűleg erősödik a szójaolaj-kínálat, s ez valamelyest ellensúlyozza a napraforgóolaj esetében prognosztizált visszaesést. Mindezeket figyelembe véve feltehetően belföldön is nő a szójabab vetésterülete, bár ennek mértéke nem veszélyezteti majd a napraforgóét.
Repcét, amely a második legfontosabb hazai olajnövény, idén körülbelül 130 ezer hektáron vetettek. A Cereol a repcemagra olyan új ár- és fizetési rendszert vezetett be (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 8., 17. oldal), amely a júniusi végelszámoláshoz a párizsi árutőzsde augusztusi lejáratú jegyzését, illetve az euró akkori árfolyamát veszi alapul. Ezen elvek alapján számolva jelenleg a repcemag tonnánkénti ára 45 471 forint lenne, ám Kollár Lajos szerint ez júniusban már meghaladja majd az 50 ezer forintot is.
A belföldi növényolaj-fogyasztás egyébként az eddigi adatok alapján idén várhatóan 4-5 százalékkal, körülbelül 110 ezer tonnára emelkedik. A kereslet élénkülése nagyrészt az árak csökkenésének köszönhető. Az említett növekedési ütem valószínűleg jövőre is megmarad, annak ellenére, hogy a fogyasztói árak előreláthatóan emelkednek.
Á. A.
