Körülbelül három évvel ezelőtt, amikor Warren Buffet amerikai nagybefektető összesen 4 ezer tonna - a globális termelés egynegyedének megfelelő mennyiségű - ezüstöt vásárolt fel s ennek nyomán e nemesfém unciánkénti ára 7,80 dolláros csúcsra emelkedett, a befektetők tízezreiben világszerte nagy remények ébredtek az ezüst értéknövekedését illetően. Csakhogy csalódniuk kellett - a Buffet akciója óta eltelt időszak nagy részében 5,00-5,50 dollár között ingadozott az ezüst ára. Napjainkra ráadásul 1997 szeptembere óta (nem sokkal ezen időpont után értesülhetett a nyilvánosság Buffet vásárlásairól) nem látott mélységbe, 4,60 dollár közelébe süllyedt a jegyzés.
Sok befektető számára, akik Buffet nyomán longoltak, időközben valószínűleg túl költségessé vált készleteik finanszírozása - vélik szakértők -, s tekintettel a meglehetősen bizonytalan árkilátásokra, most kiszállnak pozícióikból. Azt, hogy az éveken át befektetési zseniként méltatott „omahai bölcs” (Buffet) közben jelentősen csökkentette volna készleteit, nem tartják valószínűnek a szakértők. Az áresés okát sokkal inkább abban látják, hogy az utóbbi időben az elektronikai ipar és az ékszerkészítők részéről egyaránt csökkent a kereslet, miközben a kínálat változatlanul bőséges.
Aki szemügyre veszi a kínai ezüstexport adatait, beleizzad - fogalmazott az egyik elemző. Peking már 1999-ben is zavart okozott a piacon azzal, hogy megkétszerezte, 2 ezer tonnára növelte a tartalék készleteiből piacra dobott mennyiségeket. Idén ugyan előreláthatóan kisebb lesz a hivatalos eladások volumene, de a kereskedelem liberalizálása révén „közvetett úton” - részben csempészéssel - valójában a korábbiaknál több ezüst hagyja el az országot, mint tavaly.
Nem igazolódott sok spekuláns azon várakozása, hogy a viszonylag alacsony készletek mellett szűkössé válik a kínálat, s ennek következtében az ezüst ára eddig nem látott magasságokba emelkedik. A piacon van elég eladó, annak ellenére, hogy Buffet kivont onnan 4 ezer tonna fizikai ezüstöt. A kereslet és kínálat gyakorlatilag egyensúlyban van, a jelentéktelen deficitet gond nélkül fedezik a tartalékokból.
Ugyanakkor a borúlátók legfőbb érve sem látszik megalapozottnak. Ezek azzal számoltak, hogy a digitális fényképezés várt diadalmenete miatt visszaesik a hagyományos filmek használata, s ezzel drasztikusan csökken az ezüst iránti kereslet is. Ezzel szemben a jelenlegi prognózisok szerint az utóbbi legalább 2004-ig még némileg emelkedik is. (Jelenleg a teljes éves ezüstkínálat egynegyedét a fotófilmek előállításához használják fel.) Jóval ingatagabbnak mutatkozik az ékszer és ezüstáru ágazat, amely szektor 11 ezer tonnával a globális kínálat egyharmadát veszi fel. E mennyiség felét Ázsiában használják fel.
Indiában, amely messze a legnagyobb ezüstpiac a térségben, a kedvezőtlen időjárás is visszahat az ezüst iránti keresletre. Idén ugyanis az aszályok és áradások miatt a mezőgazdaságban rosszak a terméseredmények, ami csökkentette a házasságkötési kedvet, holott az esküvői szezon ott hagyományosan az ezüstvásárlás csúcsidénye. A keresletet tovább lohasztotta a rúpia dollárral szembeni gyengesége is.
Pillanatnyilag változatlanul bizonytalanság jellemzi az ezüstpiacot. Ennélfogva fundamentális alapon aligha van vállalkozó vételi pozíciók nyitására. A következő félévben nemigen lehet az árak javulására számítani.
Arató János